Géczi István búcsúztatóján beszédet mondott a Ferencváros nevében Orosz Pál vezérigazgató, a XV. kerületi Önkormányzat nevében Hajdú László, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a labdarúgó-társadalom nevében pedig Sipos Jenő MLSZ-szóvivő. Az egyházi szertartást Kiss-Rigó László püspök tartotta – közölte az mlsz.hu.
Géczi István 1962. július elsején, 18 évesen került a Ferencvároshoz, és 1975. szeptember 3-án búcsúzott, 504 hivatalos mérkőzéssel a háta mögött. Részese volt öt bajnoki címnek (1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76), kétszer nyert Magyar Népköztársasági Kupát. Három nemzetközi kupasorozat döntőjében védhetett, 1965-ben nyert a Fradival a Juventus elleni VVK-döntőben, 1968-ban és 1976-ban második lett a zöld-fehérekkel a VVK-, illetve a Kupagyőztesek Európa Kupája fináléjában, előbbit a Leeds United, utóbbit a Dinamo Kijev ellen veszítette el a Ferencváros. Számos nagyon emlékezetes mérkőzése volt, klubszínekben kiemelkedik ezek közül az 1974 októberi, Liverpool FC elleni 1-1, amelyen fantasztikusan védett. De kitett magáért a nemzeti mezben is: 23 válogatottsága közül talán a Maracanában, a brazilok ellen mutatta be a legnagyobb bravúrokat, – a nyolc világbajnokkal felálló aranyzöldek, soraikban Gérsonnal, Tostaóval és Rivellinóval, nem tudtak gólt lőni neki.
„A magyar válogatottban Géczi hibátlanul – két ízben bravúrosan is – védett” – olvasható a Népsport másnapi számában Borbély Pál a mérkőzésről szóló tudósításában. A kitűnő kapus 1972-ben olimpiai ezüstérmet nyert Münchenben, előtte pedig szerepelt az A-válogatottal az Európa-bajnokság belgiumi négyes döntőjében.
Nyugodjék békében!
