A tribuna.com (az Ukrajnában alapított nemzetközi sportportál 2010 óta működik, ma már angol, spanyol, német, francia, olasz, arab, ukrán, orosz és más nyelveken is publikál, saját adatai szerint havonta több mint 15 millió felhasználót ér el) cikke szerint a magyar labdarúgás az elmúlt évtizedben más utat járt be, mint az NB I-gyel összehasonlított lengyel vagy ukrán élvonal, illetve futballközeg.
„Az elmúlt évtizedben az ország jelentős összegeket fektetett futballinfrastruktúrába, stadionok építésébe és az utánpótlás fejlesztésébe. A Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA is olyan kezdeményezéseket támogatott, amelyek célja az alapok megerősítése és a fiatal játékosok számára jobb fejlődési feltételek megteremtése volt” – írják Magyarország labdarúgásáról.
Az elemzés szerint a magyar válogatott sikerei is sokat javítottak az ország futballjának nemzetközi megítélésén.
"A válogatott új lendületet adott a sportág népszerűségének. A magyar labdarúgók új generációja növelte az ország nemzetközi ismertségét, miközben a meghatározó játékosok erősebb európai bajnokságokban szereztek tapasztalatot.”
A szerzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a hazai bajnokság megítélése már árnyaltabb.
"A Ferencváros évek óta meghatározó ereje a magyar labdarúgásnak. Anyagi ereje, jelentős szurkolótábora és rendszeres európai kupaszereplése révén az ország legnagyobb klubjává vált.”
A cikk kiemeli, hogy a zöld-fehérek nemzetközi szereplése sokat tett a magyar futball ismertségéért.
"Ez a dominancia nemzetközi szinten is segítette a magyar futballt. A Ferencváros ismert névvé vált az európai kupaporondon, és Magyarországnak olyan klubot ad, amely képes magasabb szinten is versenyezni.”
Az elemzés szerint ugyanakkor ennek árnyoldala is van.
A bajnoki címért folyó küzdelem tartós kiegyensúlyozatlansága csökkentheti a magyar bajnokság vonzerejét a semleges szurkolók számára.
A Tribuna szerint Magyarország számos olyan adottsággal rendelkezik, amely hosszú távon is biztosíthatja a fejlődést: modern futballinfrastruktúra, jelentős beruházások, fejlődő válogatott, javuló utánpótlásképzés és egyre nagyobb nemzetközi láthatóság.
A szerzők szerint azonban a következő nagy lépés az lenne, hogy ezek a befektetések a bajnokság versenyképességében is megmutatkozzanak.
A legnagyobb kihívás az, hogy ezeket a beruházásokat egy versenyképesebb hazai bajnoksággá alakítsák. Ha több klubnak sikerül faragnia a különbséget a Ferencvárossal szemben, a magyar bajnokság a nemzetközi közönség számára is lényegesen vonzóbbá válhat.
Összegzésként a Tribuna úgy fogalmaz, hogy Lengyelország jelenleg kereskedelmi szempontból a legerősebb piac, Ukrajna rendkívüli körülmények között is megőrizte futballjának értékeit, míg Magyarország talán a legerősebb, infrastruktúrára épülő fejlesztési modellel rendelkezik, amelynek következő nagy kihívása a hazai bajnokság versenyképességének növelése.
