– Egyelőre nem, de rövidesen meg fogja tudni – válaszolta a kisvárdai edző, Dajka László, arra a kérdésre, hogy a Real szakvezetője tudja-e már, hogy ki a Kisvárda edzője.
Dajka spanyol Las Palmasban csapattársa volt a későbbi spanyol szövetségi kapitánynak, a Real Madrid kispadjára a világbajnokság előtt kinevezett Julen Lopeteguinak.
– Amikor menesztették a válogatott éléről, mert bejelentették a Madridhoz szerződését, akkor is kerestem, de csak néhány mondatig jutottunk, arra kért, hogy erről a kérdésről máskor ejtsünk szót, így hát nem is zavartam. Fogok vele beszélni, mert nem kis fába vágta a fejszéjét – ő is - tette hozzá.
– Én meg még nagyobba – folytatta. – Az egyik oldalon örülök, és nosztalgikus érzések kerítenek hatalmukba, hiszen huzamosabb ideig itt, Kisvárdán több mint negyven éve nem tartózkodtam. Hihetetlen látni azt a fejlődést és változást, ami a városban történt. Úgy alakult, hogy engem az élet, a futballélet elszólított innen...
Dajka bevallotta, soha nem került még olyan helyzetbe, amikor egy ennyire rosszul rajtoló csapatot kellett "feltámasztania".
– Olyan feladat már akadt, hogy baj van, lendíteni kell a csapaton vagy közeleg a probléma, és összességében mindig sikerült megoldani.
Az látszik, hogy ez a mostani az eddigi legnehezebb küldetésem. Aki ismer engem, az tudja, semmitől nem riadok vissza, nincs bennem semmilyen félsz, amiről meg vagyok győződve, azt próbálom átadni a játékosaimnak.
- Úgy látom, a játékosok dolgoznak becsülettel, és így tették azt az elődeim is. A futballisták sok minden megtanultak, de még mindig nem eleget. Hogy mennyire lesznek fogékonyak az újra, azt majd főleg a játék mutatja majd meg, meg persze az eredmények is.
A szakvezető korábban kijelentette, hogy csapatot még sosem ejtett ki, de ígéretet még nem tett, hogy ezen a téren május végére sem lesz változás.
– Ilyet nem ígér az ember. Négy vereséggel és nulla ponttal veszem át a csapatot, olyat, amelyik a szívemhez kedves. Kisvárda a második hazám, ezért nem is nagyon gondolkodtam az ajánlaton, hanem jöttem, és keresem a megoldást, hogyan lehetne előrelépni. Egy biztos, veszélyzónában vagyunk, ezzel tisztában kell lenni mindenkinek. Nekem az a fontos, hogy lássam a fejlődést a csapaton, és azért nem ígérgetek, mert nagyon messze van még a tavasz vége. Még a mostani átigazolási időszak sem zárult le, és télen is lehetnek még változások. Ahhoz viszont mielőbb pontokat kell szereznünk, hogy összekovácsolódjon az együttes. Bízom benne, és sokat is fogunk tenni ennek érdekében.
Az én farzsebemben mindig ott van a tükör, és ha a sok munka után sem fog sikerülni, akkor is bele kell majd nézni a tükörbe, hogy mindent megpróbáltunk. Lehet, hogy én hibáztam, vagy kiderülhet, az állomány nem megfelelő, de végezzük el tisztességesen a munkát. De úgy gondolom, a magyar futballban szervezettséggel, sok-sok alázattal azért lehet eredményt elérni.
A Kisvárdát már sok támadás érte a külföldiek magas száma miatt. Dajka az öltözői egység megteremtéséről is nyilatkozott.
– Ez most a csapatunk, és kész, teljesen ki kell zárnunk minden problémát. Az öltözőben teljesülnie kell az alapelveimnek: rend, fegyelem és szervezettség. Ha ehhez jön egy kis szakmaiság, akkor azzal már eredményt lehet elérni. Arra kell leginkább törekednünk, hogy egységesek legyünk. Az öltözőben három-négy nyelven megy a szó, a magam részéről spanyolul jól, franciául közepesen, angolul kicsit beszélek. A spanyollal megértetem magam a portugálul beszélő brazilokkal, hiszen sok a hasonlóság a két nyelv között, a segítőim közül Petranics Szergej az ukránokkal, az angolul és görögül is beszélő Erős Gábor pedig a többiekkel érteti meg magát. Ezt most így kell megoldanunk.
TOVÁBB: A teljes interjú itt olvasható!
