Szabó János a svájci meccs után, a repülőn tudta meg, hogy kezdeni fog Feröer ellen. A játékost meglepte a válogatott meghívó, de Bernd Storck szerint játékával rászolgált erre a paksi futballista. A védő a paksiak hivatalos honlapjának beszélsz a válogatottnál töltött időszakról.

- Természetesen örültem, de ugyanakkor elég furcsa érzések is előjöttek bennem, amikor megérkeztem a válogatotthoz. Később, amikor beszélgettem a kapitánnyal, akkor meg ő nem értette, hogy miért lepett meg engem a meghívása. Elmondta, hogy a teljesítményem alapján igenis van helyem a keretben. Számomra is kiderült, amiről nem is tudtam, hogy valóban jó ideje figyelték a játékom. Hazafelé Baselből, már a repülőn jelezte nekem Bernd Storck, hogy minden bizonnyal én kezdek majd a feröeriek ellen. Ez így is lett, és igazán felemelő érzés volt a címeres mezt újból magamra ölteni. Igaz korosztályos válogatottként ezt már sokszor megtettem, és nagyon szép sikert értem el, de a felnőtt válogatott mezében kifutni a pályára, azért az egészen más. Nem lehet szavakba foglalni azt az érzést, ami abban a pillanatban átjárt.

A játékos közös képest is készített két korábbi paksi játékossal, Böde Dániellel és Fiola Attilával. Szabó sokat „bandázott” velük a válogatottnál eltöltött idő alatt és szerinte van arra esély, hogy egyszer még együtt játszanak Pakson.

- Ők ketten egy szobában aludtak, és mivel háromágyas szobák nem voltak, így nem tudtunk mindig együtt lenni. De így is sokat "bandáztunk", és sok régi emléket felidéztünk. Jó volt ismét velük futballozni. Látok rá esélyt, hogy ez majd később még itt Pakson is előfordulhat. Összefoglalva, számomra pozitív volt az a pár nap, amit a válogatottal tölthettem. Maga az, hogy bekerülhettem a keretbe már megtisztelő volt, ráadásul még játszhattam is. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki ezt lehetővé tette.