Gudra Tamás a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt arról, hogy a közelmúltban két adat is megjelent a Magyarországon játszó labdarúgók fizetésével kapcsolatban. Az egyik szerint 2,5, a másik szerint 1 millió Ft-ot keresnek. A szakember elmagyarázza, mi a különbség a két adat között.

 - Valóban első pillantásra úgy tűnhet, hogy köszönőviszonyban sincs egymással a két szám, azonban ez nem egészen így van. Két dolgot leszögeznék, egyrészt az UEFA a most kiadott jelentését minden évben közzéteszi. Eddig ez valahogy nem kapott ilyen nagy publicitást. Eddig is mi szolgáltattuk ehhez a kiinduló anyagot, ahogyan az összes többi ország is az UEFA ilyen típusú kiadványaihoz. A másik dolog, amit kiemelnék úgy általánosságban, hogy magában az UEFA jelentésében olyan szám nem volt, hogy az egy játékosra jutó fizetés pontosan mennyi, hanem ők átlagokat állapítottak meg olyan értelemben, hogy megállapították a teljes magyar első osztály személyi jellegű költségeit, és így ebből nyilván ki lehetett számolni az egy klubra eső átlagos bérköltséget. Ebből azt a következtetést vonta le, aki készített egy ilyen számítást, hogy megvizsgálva az NB I-es klubok honlapjait, az látszik, hogy egy NB I-es klubnak átlagosan 26,2 játékosa található, és ebből jött ki az a szám (2,58 millió Ft). Ha így számoljuk, ez valóban így van – nyilatkozta Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója a Sport TV Mai helyzet című műsorában.

Ez okozza a különbséget

– Az első dolog, ami csökkenti ezt a számot az az, hogy ez egy olyan összeg, ami tartalmazza a munkaadói és munkavállalói terheket is. Tehát az adókat, a társadalom-biztosítást, az összes ilyen dolgot. Nyilvánvalóan ezt mindenki érti, hiszen minden dolgozó így kapja a fizetését. Mi, amikor az UEFA-nak adatot szolgáltatunk, egy olyan számot adunk meg, amiben természetesen, ahogyan az számvitelileg helyes, benne van az összes ilyen munkaadói és munkáltatói teher is. Ebből kell először is kiindulni, ez a 2,5 millió. Ezt követi az a másik tényező, amit mi fontosnak tartottunk elmondani, hogy nem egy valós dolog ezt 26 felé osztani, arra hivatkozva, hogy egy NB I-es csapatban ennyien vannak. Ez általában úgy működik, hogy egy NB I-es futballklub, mint gazdasági társaság nyilván alkalmaz játékosokat és más munkavállalókat is. Más munkavállalók már nem voltak benne ebben a 2,5 milliós számításban.

71%-29%

 Amikor az UEFA-nak adatokat szolgáltatunk, azt olyan bontásban kell megtenni, amelyben a játékosok és más munkavállalók bére is benne van. És ebből akkor kijön egy olyan viszonyszám, ami a mi esetünkben 71 százalék a játékosok és 29 százalék a más munkavállalók költsége

– mondta Gudra, aki kifejtette azt is, hogy a 29 százalékba tartozik az a bérköltség, amit azok kapnak, akik nem labdarúgók, de a klub munkavállalói, a takarítótól kezdve az ügyvezető igazgatóig. – A 71 százalékban mindenki beletartozik, aki játékos, ami azt jelenti, hogy pillanatnyilag az első csapathoz tartozó játékosok, a tartalékcsapatban játszó játékosok, illetve benne vannak azok az akadémisták, akikkel szerződést kötöttek már. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy köszönőviszonyban sincsen azokkal a számokkal, amik egyébként megjelennek, de fontosnak tartottuk, hogy pontosan mondjuk meg, hogy jöttek ki ezek a számok.