A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) a legújabb kutatásában azt vizsgálta meg, hogy az európai labdarúgó-bajnokságokban (összesen 31 élvonalbeli pontvadászatot vettek górcső alá) hány saját nevelésű játékossal képviseltetik magukat a klubok, október elsejei dátummal. Saját nevelésű játákosnak az minősül, aki 15 és 21 éves kora között legalább 3 évet eltöltött egy klubnál.
A magyar bajnokságot az MTK Budapest képviseli egyedül a listán - amelyen egyébként évről évre kiemelt helyen szerepelnek a kék-fehérek -, a Hungária körúti csapatnak összesen 32 saját nevelésű futballistája játszik az NB I-ben, illetve a vizsgált pontvadászatok valamelyikében (Gulácsi Péter például a Bundesligában).
Ezzel az egyik legpatinásabb magyar klub a 33. az egyesületek ranglistáján, holtversenyben az angol Manchester City-vel, a spanyol / baszk Athletic Bilbaóval, a holland Heerenveennel és a francia Rennes-nel. A 2017-es kimutatáshoz képest a CIES számai szerint kilenccel nőtt az MTK-nevelések élvonalbeli száma.
A kék-fehérek egyébként az Újpest ellen is kitettek magukért e téren, az 1-0-ra megnyert rangadón összesen tíz (!) saját nevelésű futballista - illetve olyan játékos, aki fiatalon megfordult a klub utánpótlásában - lépett pályára kezdőként, illetve csereként: Baki Ákos, Balogh Béla, Bognár István, Gera Dániel, Katona Máté, Lencse László, Pintér Ádám, Schäfer András, Vass Patrik és Vogyicska Bálint.
Ami a nemzetközi lista élmezőnyét illeti, tarolnak a (dél)szláv klubok a TOP 10-ben: ugyan az Ajax vezet (mondhatni már-már megszokott módon), 77(!) saját nevelésű játékossal, de mögötte az ukrán Dinamo Kijev (2.), a szerb Partizan Belgrád (3.), a zágrábi Dinamo (4.), a Crvena Zvezda (5.), a Sparta Praha (8.), a horvát Hajduk Split és a fehérorosz Dinamo Minszk is tagja a közvetlen nevelő-elitnek.
A legtöbb saját nevelésű játékos (bal oldalon a vizsgált 31 európai bajnokság, a jobbon a topligákba delegált futballisták száma):
