- Története harmadik bajnoki címét ünnepli a Videoton. Tavaly egy kiélezett hajrában alulmaradtatok a Honvéddal szemben, ezúttal felülkerekedtetek a Ferencvároson. Mi vezetett az aranyéremig?

- Elsőként mindenképp a csapategységet említeném. Ezt bizonyítja, hogy a keret tavalyhoz képest nem változott nagy mértékben, egy-két minőségi igazolást leszámítva szinte ugyanaz a csapat harcolta ki az idei bajnoki címet, amely tavaly is játszott. Marko Nikolic vezetőedzővel nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, valamint a szurkolók is maximálisan mellénk álltak. A bajnoki címet eldöntő utolsó előtti fordulóban látszott igazán, hogy mennyire együtt van a Videoton-család, hiszen előttünk nyert a Fradi, volt rajtunk nyomás, mégis elbírtuk ezt.

- Ha nem is változott nagyot a keret, illetve tavaly is nagyon közel volt az első hely, mégis jelentős különbség, hogy ezúttal révbe értetek. Mi adta meg az ehhez szükséges pluszt?

Nemcsak az edző, hanem az egész szakmai stáb változott, ők rengeteget tettek hozzá a sikerhez. Illetve az is különbség, hogy míg tavaly a Honvéd a hajrában egyszerűen nem tudott botlani, addig idén a Ferencváros igen.

Egy éve az utolsó fordulóban jobban is játszottak a kispestiek, most pedig – hiába, az élet nagy rendező – pont ellenük tudtuk bebiztosítani a bajnoki címet, és ezúttal egész mérkőzésen azt éreztem, hogy nem alakulhat másként, csak hogy mi győzzünk.

- A Ferencváros és a Videoton a lehetőségeket és a kereteket tekintve is kiemelkedik a bajnokságból, a célok is ugyanazok voltak. Miben tudtatok föléjük kerekedni?

- A megszerzett pontok tekintetében... (nevet) A viccet félretéve, a sport azért érdekes, mert valaki sikeréhez a másik kudarca kell. Tavaly a Honvéd sikeréhez kellett a mi kudarcunk, idén a miénkhez a Fradié.

Emellett én örülök neki, hogy van egy erős riválisunk, és nem bánnám, ha minél több lenne. A nemzetközi kupában is szurkolok az FTC-nek és a többi magyar csapatnak egyaránt, az ő sikereik is viszik előre a magyar futballt. Még komolyabb céljaink vannak, szeretnénk nemzetközi porondon is eredményesek lenni, a bajnoki cím ehhez lehetett egy lépcsőfok.

És remélhetőleg idén nem esik szét a keret sem, ami korábban többször tapasztalható volt.

- Öt fordulóval a szezon vége előtt került sor a Vidi-Fradi „aranyrangadóra”, előtte egy hétig minden arról szólt, hogy ott dől el a bajnoki cím, végül pedig egyáltalán nem így történt. Akkor mennyire gondoltad azt, hogy ott csak a zöld-fehérek elleni győzelem érhet aranyérmet?

- Az biztos, hogy úgy éreztük, nyernünk kell, sajnos akkor nem sikerült, talán akkor még magabiztosabban nyerhettük volna meg a bajnoki címet. De ha megnézünk bármilyen, jóval magasabban rangsorolt versenysorozatot, szinte sosem a nagy meccseken, hanem a kiscsapatok ellen dőlnek el a nagy kérdések.

Más kérdés, hogy ha akkor veszítünk a Fradi ellen, az szerintem olyan lendületet adott volna nekik, hogy megnyerik a bajnokságot.

- Három éve volt legutóbb bajnok a Fehérvár, akkor is egy összetartó csapatról lehetett hallani. Te, mint annak a sikernek is részese, milyen különbségeket és hasonlóságokat látsz a két együttes között, illetve mit kéne tenni azért, hogy tovább lehessen folytatni az építkezést?

- A stabilitás érdekében a vezetők már megtettek fontos lépéseket, több alapemberrel is szerződést hosszabbítottak. Reméljük, már most is képben vannak olyan játékosok, akik már a nyári, nemzetközi kupaszereplés során is sokat segíthetnek nekünk. A következő idényben még többfrontos szereplésre számítok, a bajnokságban nem változhat a cél, nagyot dobbantanánk külföldön is, valamint a Magyar Kupában például évek óta nem az elvártak szerint teljesítünk, ott is javítanánk. Ehhez pedig sok minőségi játékosra van szükség. A két bajnokcsapat között pedig hasonlóság, hogy az erős csapatszellemhez társulnak az eredmények is, olyan karakteres játékosaink vannak, akik mindig át tudják lendíteni a csapatot a holtponton. Ebben az idényben is voltak holtpontjai a Fradinak és nekünk is, de míg mi gyorsabban túl tudtunk lendülni ezeken, addig ők nem – többek közt Gera Zoltán hiányának köszönhetően.

- A bajnoki címmel a Bajnokok Ligája selejtezőjében indulhat a Videoton, de idén az eddigieknél is nehezebb dolga lesz a magyar csapatoknak a főtáblára kerüléshez. Az is sokáig kérdéses volt, hogy a Vidi kiemeltként indulhat-e vagy sem, ezeket mennyire figyeltétek már?

- Egyelőre még nem volt téma az öltözőben, de a versenykiírás változásáról mi is hallottunk. Tény és való, hogy a BL-be nehezebb lesz bejutni, az Európa Ligába viszont könnyebb, hiszen ha a play-off körig eljut a csapat, akkor az EL-ben – az újításnak köszönhetően - bajnoki ágon folytathatja.

- Mennyire értesz egyet azzal a vélekedéssel, hogy a nemzetközi kupaszereplés árazza be a magyar futballt és az ottani szereplés dönti el, mennyi az értéke egy-egy bajnoki címnek vagy éremnek?

- Nyilván beárazza, de hogy oda eljussunk, azt a bajnokságban kell elérnünk.

Magyarok vagyunk, ez a mi bajnokságunk, ezt kell megnyerni, aki ezzel nem tud azonosulni, az magáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Ettől függetlenül nem kérdés, hogy nagyon fontos a kupaszereplés és a válogatott szereplése is.

Szerintem a Videoton elmúlt évekbeli teljesítménye megsüvegelendő, de idén még nagyobbat robbantanánk. Minden csapat úgy indul el a nemzetközi kupában, hogy szeretne eredményes lenni, ez az egész sport alfája és ómegája, de azt azért tudomásul kell venni, hogy ez nem statisztikai alapon működő sportág, van ellenfél is.

- A szezon utolsó fordulóiban remek játékkal, alapemberként vetted ki a részed a Videoton győzelmeiből. A korábbi sérülések és kevesebb játéklehetőség után ezúttal teljes lehet az örömöd, hogy a pályán tudtad kivenni a részed a nagy sikerből?

- Persze, de akkor is teljes lett volna az örömöm, ha máshogy alakul, és mint ősszel, csak csereként kapok lehetőséget. Az egész csapat példája bizonyítja, hogy nálunk az első játékos is ugyanolyan fontos, mint a huszonnegyedik: a Fradi elleni mérkőzés után rengeteg sérültünk és eltiltottunk volt, a 0-0-s végeredmény sem volt pozitív élmény, mégis a szakmai stáb által bevetett, addig kevesebb lehetőséget kapó játékosok beszállása olyan lendületet hozott, ami bajnoki címet ért.

- Sokan felkapták a fejüket, amikor az Újpest ellen csereként beállva két tizenegyest is kihagytál. Utána gyorsan és profi módon reagáltál, a következő fordulókban pedig bizonyítottad, hogy túl tudtál lépni ezen, de meddig kísértett az eset? Azonos pontszámnál és ugyanannyi győzelemnél akár a bajnoki címet is eldönthette volna az a két gól a gólaránynál...

- Teljesen nem is akarom elfelejteni, mert minden sikertől és kudarctól is több lesz az ember. Nehezen éltem meg azt az estét, de tényleg, egy profi játékosnak tovább kell lépnie. A következő hetekben is megkaptam a bizonyításra a lehetőséget, az lett volna a nagy hiba, ha még mindig a büntetőkön rágódom, és azért nem tudok bizonyítani. Vállalom, finom fogalmazva is nagyon rosszul nézett ki az a két tizenegyes, de én és a csapat is túl tudott lépni rajta, és nem is azon múlt végül semmi szerencsére.

- A vezetőedző részéről elhangzott a lefújás után, hogy az első számú tizenegyesrúgók után következel te, és ha ők nem lesznek a pályán, legközelebb is elvállalhatod. Egy következő fontos mérkőzésen is odaállnál?

- Igen. Egy dolog, hogy akkor kihagytam kettőt, de hány olyan ember van, aki csak a pályán szeretne lenni, nemhogy tizenegyest rúghasson.

Ezt ki kell érdemelni, nekem azt megelőzően sikerült. Nem hiszem, hogy tolonganék, hogy én rúghassam a következő büntetőt, de ha lesz lehetőségem, miért ne vállalnám el?

- A válogatottra (amelyben te is lehetőséget kaptál már korábban) újabb barátságos mérkőzések várnak, a cél pedig a többek között budapesti rendezésű 2020-as Európa-bajnokság. Ez most szinte minden magyar játékost foglalkoztad, nálad mennyire kiemelt cél?

Kicsit visszatetsző, ami nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a játékosok saját magukat ajánlgatják.

Én nem szeretnék közéjük tartozni, hanem a klubomban próbálok olyan teljesítményt nyújtani, ami felhívja a szövetségi kapitány figyelmét. Hogy aktuális-e? Régen voltam válogatott, nem is ezt figyelgetem napi szinten, hogy hogy tudnák bekerülni. Tisztában vagyok a képességeimmel, a legfontosabb, hogy egészséges legyek, utána pedig ha úgy teljesítek, szerintem jön majd a lehetőség.

- Mit lehet tudni a bajnoki cím ünnepléséről? Hogy örültök neki, hogy pihentek és hogy készültök az utolsó bajnokira?

- Köszönet a szurkolóknak, mert amilyen frenetikus ünneplést csaptak nekünk vasárnap, olyanban még sosem volt részem. Én viszonylag korán hazaértem a kislányomhoz, aki már aludt, de kapott azért pár puszit. A héten pedig teljesen más minden, felkelni is sokkal jobb, a siker bearanyozza minden napunkat. Hétvégén van még egy mérkőzés, keveset tudok egyelőre arról, hogy a szakmai stáb arra mit tervez, utána pedig jön egy rövid szünet, de úgy kell formában tartani magunkat, hogy ott tudjuk majd folytatni, ahol befejezzük ezt az idényt.

ÓHÁZY BÁLINT