A Diósgyőr 22 éves támadója, Makrai Gábor az M4Sport Napos Oldal című magazinműsorában emlékezett vissza a Málta-Magyarország U21-es válogatott mérkőzésen elszenvedett horrorsérülésére, és a felépüléssel töltött időszakra.
- Mindenképpen gólt akartam szerezni. Kaptam egy hosszú keresztpasszt, azt becsúszva megpróbáltam elérni, a védővel is volt egy kis kontaktusom, aztán térddel nekiestem a kapufának, az hátraütötte a térdem, és kész volt a baj. Egy héttel a mérkőzés után megcsinálták a műtétet, onnantól kezdődött a rehabilitációm. Nyolc hétig rögzítő volt a lábamon, aztán tíz hétig mankóval jártam. Nagyon hosszú idő volt, rengeteget fogytam, lelkileg is megterhelő volt. Több hétig csak otthon feküdtem, nem tudtam ellátni magam, a lakáson belül is két mankóval közlekedtem, fogni se tudtam semmit.
Meg kell tanulni értékelni az életet, és leginkább az egészséget. Anélkül nehéz.
Sok ideig nem is tudtam lábra állni, aztán letehettem a lábam. Kicsit bicegve sétáltam, mankó nélkül. Aztán egyszer felültem a biciklire és át tudtam tekerni, amikor korábban nem hajlott a térdem. Borzasztóan nehéz, egy egészséges ember ezeket nem is tudja értékelni, én sem tudtam korábban.
Tavaly Makrai Vidi elleni gólja ért bennmaradást a Diósgyőrnek
A támadó elárulta, a technika is segítségére volt a rehabilitáció során, de labdás edzéseket még most sem végezhet.
- Dolgoztam antigravitációs futópaddal. Amíg az életben még bicegtem egy kicsit, vagy talán nem is tudtam normálisan járni, abban már futottam mert levette a testsúlyomnak a meghatározott százalékát. Már visszatértem a pályára, futok, és már a futásokban nem az volt, hogy nulláról kellett kezdenem, hanem volt mire építeni. Vízalatti futópaddal is dolgoztam, az is nagyon sokat segített.
Néha már szemezgetek a labdával, jól esne belerúgni. Próbálok minden meccsen itt lenni, és a szívem néha megszakad, mert kívülről azt látom, hogy majdnem-gólkirály lettem, ezt is berúgtam volna, meg azt is, ide passzoltam volna, vagy oda passzoltam volna.
Makrai ugyan az idei szezonban már biztosan nem fog pályára lépni, de bízik benne, hogy a csapattársai nélküle is ki fogják vívni a bennmaradást.
- Vannak olyan időszakok, amikor azt mondom, hogy nem is kellene a csapatnak a kiesőzóna közelében lennie, mert olyan jó mérkőzéseket láttunk, mint például a Honvéd elleni fordítás. Ezt a formát kéne hozni minden mérkőzésen, és akkor nem arról kellene beszélnünk, hogy most kiesünk, bennmaradunk, vagy mi lesz velünk. Sajnos idén én nem tudok segíteni, de ott vannak huszonöten a csapatban, akik ezt meg tudják, és meg is fogják tenni. A következő szezonra megígérem, hogy visszatérek, és termelni fogom a gólokat.
