"A történetemet szeretném megosztani veletek, V. Balázs vagyok, 25 éves és jelenleg Horvátországban, Zadarban élek és a University of Zadar egyetemen tanulok egy féléves ösztöndíjjal. Június 14-én mint megannyi honfitársam egész nap én is futball lázban égtem. A meccset Zadar egyik nagyobb belvárosi terén néztük egy magyar barátommal, aki szintén itt tanul Zadarban. A helyi bárban még volt 5 osztrák szurkoló, ahol barátságosan szurkoltunk egymás mellett, majd a meccs végén gratuláltunk sportszerűen a másiknak. Azt az örömöt mely az osztrákok legyőzése után éreztem leírhatatlan. Futball szurkoló vagyok gyerekkorom óta. Ebben nőttem fel. Ez az EB részvétel számomra is maga a csoda kategória. Eddig minden szépen alakult.
Az éjszaka folyamán a városban maradtunk az egyik legismertebb óvárosi (belvárosi) bárban ahol beszélgettünk a külföldi barátaimmal és néztük a meccs összefoglalókat. Rajtam még mindig magyar mez volt, melyet most vettem fel életemben először és amit kifejezetten az Eb-re rendeltem a saját becenevemmel. Büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Jún. 15.-én 0.30 körül elhagytuk a bárt. Egyik lány ismerősömmel sétáltunk haza majd kb 5 perc után elváltunk én leültem egy mólókőre néztem ahogy a lány sétál el, mintegy 20 másodperc telt el, arra lettem figyelmes a szemem sarkából, hogy valakik rohannak felém a következő kép, hogy valaki arcon talppal, leesek a földre és elkezdtek rugdosni. Próbáltam felállni, de visszalöktek és ütlegeltek tovább, ezután csak az arcomat próbáltam védeni. Lerángatták rólam a mezt kaptam még párat majd megmondták, hogy „go back to Hungary” és elfutottak a mezemmel együtt, melyet valószínűleg trófeaként vittek magukkal. A szlovák barátnőm visszafutott segíteni nekem. Ha ő nincs, lehet még ütlegeltek volna egy ideig. Személy szerint az elkövetőket sem láttam mivel semmi konfliktusom nem volt az éjjel, nem is tudtam kire gondolni. A támadás során mivel magamat próbáltam védeni esélyem sem volt megnézni az elkövetőket. A barátnőm mesélte el, hogy két magasabb 25 év körüli srác rontott nekem az egyik kigyúrt kopasz izompólóban volt a másik egy jól szituált srác volt. Szintén a szlovák lány mesélte el, hogy a rugdosódás során végig ment a „picsku madarska”, mely azt jelenti „kurva magyar”. A bárt már nem mezben, hanem pulóverben hagytam el, ezért is gyanítom, hogy követtek engem és csak a megfelelő helyre vártak, ami még így is a zadari belváros egyik igen népszerű része. (Aki volt már Zadarban annak mondom, hogy az a Szárazföldi kaputól, melyet egy nagy oroszlán díszít onnan 50 méterre támadtak meg)
Másnap bementem a rendőrségre ahol vallomást tettem. Majd jött a kórház is, ahol megröntgeneztek és szerencsére semmi komoly bajom nem volt. Összefoglalva „olcsón” megúsztam pár apróbb zúzódással és ellopták a mezemet..
A támadás egyértelműen rasszista jellegű volt. Sohasem voltam egy balhés gyerek, Horvátországban tanulok több mint 3 hónapja, személy szerint sohasem volt gondom az itt élőkkel, akiket többségében kedveltem. Ez az aljas sunyi támadás azonban kicsit beárnyékolja az amúgy csodás élményeimet. Nem tudom milyen férfi az olyan, akik lesből ketten az egynek nekifutnak, és amíg többen voltunk nem jöttek oda.
A történetemet azért meséltem el, hogy kedves magyarok és minden fociszurkoló vigyázzatok, magatokra akárhol is vagytok a nagyvilágban és Hajrá Magyarország!!!"
