Már több hete jár mérkőzésekre, ismerkedik a honi közeggel. Mi az, amit pozitívnak ítél, és mi az, amit nem?
- Az örömteli, hogy mindenki szenvedélyes, lelkes – kezdte Geroges Leekens az mno.hu-nak. - De azt látom, hogy néha jobban kéne kontrollálni a pályán történteket, gyorsabban gondolkodni. Sokszor a játékosok túl gyorsan akarnak cselekedni, akár két dolgot akarnak egyazon pillanatban végrehajtani. Ez nem lehetséges. Egyeztettem az NB I-ben tevékenykedő edzőkkel, akikkel a cél természetesen minél magasabb szintre jutni. Abban állapodtunk meg, kapcsolatban maradunk, kapok majd információt a játékosokról (az éppen háttérben lévőkről is), ahogy a kluboknál folyó munkáról is beszámolnak. Meglátogatok további klubokat, akadémiákat, hogy minél többet tudjak.
Többször előfordult, hogy élő szerződését felbontotta. Mi a garancia arra, hogy ezúttal nem távozik idő előtt?
- A garancia az, hogy tisztelem az embereket, és úgy vélem, ők is tisztelnek engem. Garancia a kemény munkám és az, hogy Magyarországra költöztem. Minden szakmai tapasztalatommal segítem a magyar labdarúgást. Amennyiben hallgatnak rám és követnek a körülöttem lévő emberek, át tudom adni a bennem lévő szenvedélyt. És azt látom, hogy Magyarországon nemcsak a futball, de a sport egésze rengeteg támogatást kap az ország vezetésétől. Hinni kell a sikerben, és kevésbé negatívan hozzáállni a dolgokhoz. Persze ha rosszul játszol, el kell fogadnod a kritikákat, ahogy én is elfogadom. Ám nap mint nap egymást segítve keményen kell dolgozni, hogy elérjük a kitűzött célt. Együtt kell győzni. Épp ezért szeretem azokat a játékosokat, akik a csapatért játszanak. Azokat, akik nem egyedül, hanem a csapattal együtt akarnak győzni. Persze egyes labdarúgókban rejlő képességek jelenthetnek pozitív különbséget egy ellenféllel szemben, de alapvetően a csapat a legfontosabb. Ugyan jelenleg vesztettünk pár tapasztalt játékost, de ez egyben azt is jelenti, hogy másoknak kell vállalni a felelősséget.
Olyan együttest szeretnék, amely keményen dolgozik, olyat, amelyet tisztelnek az embernek, s amelyért kimegy majd 70 ezer ember az új Puskás-stadionba. És az az álmom, hogy a csapat érje ezt el! Nem én, hanem a csapat, mert én sosem nyertem semmit, amióta edző vagyok, mindig a csapataim nyertek bármit is! Hiszek benne, hogy az álmok valóra válhatnak, ha keményen dolgozunk értük, és hiszünk bennük.
A szövetségi kapitány beszélt a mögöttünk hagyott évről is.
- Tudok az idén történtekről. Nagyszerű lett volna például a válogatott és a klubcsapatok szempontjából, ha egyes együttesek több kört mentek volna a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában, s ha a válogatott is eredményesebb. Most az a feladat, hogy megteremtsük a megfelelő, profi környezetet, de mindezt együtt kell megtennünk, mert egyedül képtelen vagyok rá. Fontos időszak a mostani. Újra el kell indulnunk felfelé, újra fel kell magunkat építenünk, azonban nem szabad túl sokat gondolkodni a múlton, az elmúlt éven. Akár újra veszíthetünk, de hamarosan akár ismét győzhetünk. Amikor mindenki arra törekszik, hogy jobb legyen, akkor a válogatott is képes arra, hogy jobb legyen. Az, hogy a nemzeti tizenegyben játszhat valaki, az egyik legjobb dolog, ami egy játékossal történhet. Nem azért jössz haza, hogy a családodat lásd, vagy a barátaiddal találkozz, hanem azért, hogy a hazádért futballozz. A közönség pedig el tud fogadni egy kevésbé jó eredményt is, ha azt látja, hogy a csapat harcolt, küzdött, és mindent megtett a sikerért. Tudom, hogy mindez nem könnyű, de nem a könnyű munka miatt vagyok itt. Bízom abban, hogy meg tudjuk csinálni. Persze a januári Nemzetek Ligája-sorsolásnál egy kicsit szerencsésnek is kell lennünk. Összességében az a cél, hogy csapatként, egymást kiegészítve funkcionáljunk, és hogy az ellenfelek azt mondják, nehéz dolguk volt Magyarország ellen. Vissza kell szereznünk a tiszteletet, és a játékosaimnak is harcolniuk kell azért, hogy visszaszerezzék.
A teljes interjú itt olvasható.
