A svédek elleni 2-0-s vereséggel búcsúzott Király Gábor és Juhász Roland a válogatottól.

- A válogatottban a nemzetért játszol, ez a piramis csúcsa. Ezek az érzések nagyon mélyen bennünk vannak, ezeket nem lehet kordában tartani. Jó érzés volt lejönni a pályáról, hiszen jó pár évet töltöttem itt el - fejtette ki Király, aki 108 válogatott fellépésével vezeti a magyar rangsort.

Király Gábor azt is elárulta, milyen egészségi állapotban állt a kapuban.

- Nagyon komoly sérülésem van, az adductorom leszakadt a szeméremcsontról egy három centire. És még csak két és fél centimétert nőtt vissza. Nagyon extrém mozgást nem lehetett csinálni, volt az a kipattanó labda, amibe bele kellett vetődni. Ilyenkor az ember nem mérlegel, és nincs az a fájdalom, amit nem tud elviselni. Köszönöm a Haladás és a magyar válogatott kapusedzőinek, hogy fel tudtak készíteni.

Király azt is elmondta: ha teljesen sikerül felépülnie, akkor aláírja a Haladás által kínált kétéves szerződést.

- Nem tudom még, hogy mihez kezdek majd a pályafutásom után. Három évvel ezelőtt elvégeztem az A licencet, gyakorlott edző vagyok, de ez egy más szakma, nagyon bele kell tanulni. Nem biztos, hogy egy jó játékosból jó edző lesz. Köszönöm ezt a 18 évet, amit eltölthettem a válogatottban, ennyi volt...

Juhász Roland elérzékenyült a mérkőzés előtt és közben is.

- A legjobb dolog válogatottnak lenni, teljesen mást ad egy játékosnak, mint a klubszereplés. Nehéz szavakban elmondani, ezt át kell érezni. A bemelegítésnél nagy érzelmi hullámokon mentem át, aztán a félidőben eltört a mécses. A pályafutásom legnehezebb időszaka záródott most le.

Kitért rá, örül, hogy az Európa-bajnokság után, hazai közönség előtt tudtak elbúcsúzni.

- Az Eb volt pályafutásom csúcspontja, ezzel a mérkőzéssel pedig teljes és kerek nekem ez a tizenkét év, amit a válogatottban eltöltöttem. Ezért megérte az egészet csinálni, mint amit most is átélhettem. Bár az eredmény nem olyan lett, amilyet szerettünk volna, de ez a nap is megerősítette bennem, hogy a pályafutásom legszebb időszaka a válogatottban eltöltött volt.

A védő elmondta, miért mondta le a válogatottságot.

- Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz. Hosszú folyamat volt, régóta érlelődött bennem, hogy lemondom a válogatottságot. Az Eb után gondoltam rá, hogy abba kellene hagyni. Nem voltam rendszeresen kezdő, nem akartam elvenni a lehetőséget a fiataloktól, hogy ücsörgök a padon, főleg úgy, hogy egyre több fiatal kopogtat a válogatott kapuján. Jól megfontolt döntés volt, és nem bántam meg, főleg, hogy így tudtunk búcsúzni. Persze voltak hullámvölgyek is, a máltai vereség komoly nyomokat hagyott bennem, pályafutásom legnehezebben feldolgozott mérkőzése volt, de szerencsére sok szép emléket is őrzök.

Juhász lehet, hogy Királlyal együtt búcsúzik a klubfutballtól is.

- Gabi még két évet érez magában? Akkor lehet, hogy együtt fejezzük be. Fizikálisan érzem magamban az erőt, ha viszont fejben azt érzem majd, hogy nem vagyok a toppon, akkor abbahagyom. Most mindenesetre nagyon élvezem a klubcsapatomban az új pozíciót, a középpályás szereplés új impulzusokat adott, élvezem a játékot is, a bizalmat. Remélem, sokáig így marad.

Ria, Ria!, egy évszázad válogatott történetei - több száz sztori a válogatott öltözőjéből!