Nagy bejelentést tett a Het Laatste Nieuws nevű lapnak a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya:
Georges Leekens elárulta, hogy visszavonul, nem vállal több munkát edzőként.
A belga szakember hozzátette nem vonul ki teljesen a labdarúgás közegéből, ám elégedett azzal, amit eddigi karrierje során elért, így nem ül már le többé a kispadra.
– Tanácsadóként talán még fogok dolgozni, de edzőként nem vállalok több munkát – idézi a hln.be Georges Leekenst. – Fantasztikus karriert tudhatok magam mögött, különböző országokban dolgozhattam, megismertem számos különböző kultúrát és vallást, lehetőségem volt együtt dolgozni nagyszerű emberekkel. Boldogan gondolok vissza a pályafutásomra.
A 70 éves Leekens legutóbb az iráni első osztályú Tractor Sazi együttesénél tevékenykedett 15 mérkőzés erejéig, de dolgozott Tunéziában is, ahol elmondása szerint megtapasztalta, milyen nehéz dolgozni egy járvány kitörése közben.
– Tunézia szövetségi kapitánya voltam, amikor Afrikában kitört az ebola-járvány, tehát tudom, milyen nehéz dolga van az edzőknek, amikor egy veszélyes vírus közben kell helytállniuk – emlékezett vissza Leekens.
A belga szakembert 2017 végén nevezték ki a magyar válogatott élére, első mérkőzésére négy hónappal később került sor Kazahsztán ellen, a felkészülési találkozón 3-2-re kikapott nemzeti csapatunk, majd ezt követően további 3 edzőmeccs jutott Leekensnek a kispadon és 2018 nyarán leváltották. Pályafutása során megfordult még Algériában, Szaúd-Arábiában, Hollandiában, valamint hazájában is.
Legnagyobb sikereit Belgiumban érte el, 1985-ben Belga Kupát nyert a Cercle Brugge élén, majd 1989/90-ben bajnoki címet ünnepelhetett a Club Brugge vezetőedzőjeként, egy évvel később pedig a kupát is megkaparintotta csapatával.
A Nemzeti Labdarúgó Archívum statisztikája szerint Georges Leekens minden idők leggyengébben szereplő szövetségi kapitánya – az 1 mérkőzésen tevékenykedő kapitányokon kívül –, miután a 4 felkészülési mérkőzésén egy döntetlent és három vereséget tudott felmutatni, ami 12.5 százalékos hatékonyság.
