Baróti Lajos regnálásának vége, azaz 1966 óta - több mint 50 éve - tart a magyar futballválogatott kapitányainak rossz sorozata. A legendás mester óta senki nem volt képes rá, hogy egymást követően két teljes selejtezősorozatot végigvigyen a nemzeti együttessel. Nemrégiben is volt olyan edző, aki közel járt ahhoz, hogy megtörje a negatív szériát, az alábbiakban erre is kitérünk.

Az utolsó bravúr

Baróti Lajos 1957 decembere és 1966 júliusa között nyolc és fél éven át irányíthatta Magyarországot. Ez alatt az idő alatt részt vett az együttessel az 1958-as világbajnokságon – itt csoportharmadikok lettünk -, az 1960-as Eb-selejtezőkön – igaz, ez csak két meccsből állt, és nem jutottunk ki -, az 1962-es vb-n – csoportgyőzelem, búcsú a negyeddöntőben -, az 1964-es Eb-selejtezőkön – hat meccs, kijutás -, a négyes Eb-n – bronzérem (!) -, az 1966-os vb-selejtezőkön – kijutás -, és a vb-n is, ahol a csoportból továbbjutottunk, de a negyeddöntőben búcsúztunk. Baróti távozása után azonban mintha átok ülne a kispadon…

A 60-as, 70-es évek

Rengeteg edző fordult meg ebben az időben a magyar válogatottnál: Illovszky Rudolf – kétszer is -, Sós Károly, Hoffer József, Bozsik József, Moór Ede, Szőcs János, Baróti Lajos (újra), Kovács Ferenc és Lakat Károly is dolgozott a nemzeti tizeneggyel, de egyikük sem maradt sokáig. Ebben a korszakban is Baróti bírta a legtovább – 37 meccsig -, de ez is „csak” annyit jelentett, hogy az 1976-os Eb-selejtezők végét befejezte, majd kijuttatta a csapatot az 1978-as vb-re, ahol szintén ő volt a kapitány. Ezután azonban távozott, így két teljes selejtezősorozat ekkor már nem fűződött a nevéhez.

20 év, 16 kapitány

Az 1970-es/80-as évek sem hoztak sokkal hosszabb  időszakokat. Mészöly Kálmán és Mezey György is viszonylag sokáig maradhatott. Mindkettőjüknek jutott egy fél Eb-selejtezősorozat, egy teljes vb-kvalifikációs sorozat és egy világbajnokság. Itt azonban megrekedtek. Erről a korszakról sokat elmond, hogy húsz év alatt 16 váltás is volt. Többek között Verebes József, Garami József, Puskás Ferenc és Csank János is volt kapitány, Mészöly pedig egyenesen háromszor ült a kispadon.

Az új évezred - "centikre" a széria megtörése

Bicskei Bertalannak kis híján sikerült az áttörés. Ő még 1998 márciusában kezdte el regnálását. A 2000-es Eb-selejtezősorozatot végigvitte: a csapat negyedik helyen végzett a hatcsapatos csoportban, de Bicskei maradhatott, és megkezdhette a 2002-es vb-selejtezőket is. Nem sok kellett volna ahhoz, hogy ez a sorozat is meglegyen neki, de a grúzoktól elszenvedett 3-1-es vereség után mennie kellett. Pedig már csak két meccs volt hátra.

Utána sokáig Lothar Matthausnak volt a legtöbb meccse kapitányként – 28 -, de ez csak egy vb-kvalifikációs sorozatot jelentett.

A 2010 júliusában kinevezett Egervári Sándor azonban újra karnyújtásnyira került a „bravúrhoz”. A 2012-es Eb-selejtezők során ugyanis nem szerepelt rosszul a magyar csapat, 19 ponttal a harmadik helyen végeztünk, igaz, ez nem ért kijutást. Egervári azonban folytathatta a munkát, és nekikezdett a 2014-es vb-kvalifikációnak is. Sokáig úgy tűnt, ezt a sorozatot is végigviheti a kapitány, de az utolsó előtti mérkőzésen a hollandok nyolcat szórtak a mieinknek, ezután pedig lemondott Egervári, ezt el is fogadták, így az utolsó találkozón már Csábi József irányított. Egy mérkőzésen múlott tehát, hogy megtörjön az "átok", de nem sikerült.

A közelmúlt

Bernd Storck a 2016-os Eb-selejtezők során lett kapitány, de abban a sorozatban már Dárdai Pál és Pintér Attila is irányított. Storckkal pótselejtezők után kiharcolta a csapat az Eb-szereplést, és a kontinensbajnokságon is remekül szerepelt, hiszen csoportelsőként zárt. Az Eb-kiesés után a vb-kvalifikációt azonban várakozásokon alul teljesítette a nemzeti együttes, így Storcknak mennie kellett.

A rossz széria így tovább él, hamarosan pedig kiderül, ki lehet a következő kapitány, aki nekikezdhet a megtörésének.