Háromnegyed éve teljesen eltűntél a magyar futballközegből. Miért döntöttél úgy, hogy kiköltözöl Spanyolországba?
- Amikor a Kerületnél véget ért a munkánk, komolyabban nem nagyon jöttem szóba sehol, ezért úgy éreztem, hogy 36 évesen elérkezett a pillanat, amikor érdemes belevágni egy külföldi kalandba - kezdte Kemenes Szabolcs a csakfoci.hu-nak, aki először beszélt a váltásról. - Játékosként is belekóstoltam több kultúrába, játszottam Angliában, Cipruson, edzőként is szerettem volna megismerni egy másfajta szociális- és futballkultúrát. Úgy gondolom, hogy ezáltal csak jobb edző lehetek. Ez volt a motivációm.
Milyen csapatnál dolgozol?
- Az U19-es kiemelt bajnokság egyik Kanári-szigeteken szereplő csapatánál dolgozom pályaedzőként. Ebben a bajnokságban szerepelnek a nagyok is, mint a Barcelona, a Real Madrid, csak területi alapon értelemszerűen másik csoportban. Miután kiköltöztem, minél előbb szerettem volna találni magamnak csapatot. Szó szerint besétáltam egy spanyol klubhoz, ahol beszéltem a sportigazgatóval, megmutattam az önéletrajzomat, elmondtam, hogy ki vagyok, mit szeretnék. Ő felajánlotta, hogy az U19-eseknél elkezdhetek dolgozni. Volt egy két hónapos próbaidő, amikor az letelt, akkor véglegesítettek.
Beszélsz spanyolul?
- Most már valamennyire igen. Amikor kimentem, semennyire nem beszéltem. Eleinte úgy jöttem haza az edzésekről, hogy fogalmam sem volt, hogy mik hangzottak el. Lassan azonban belejöttem, most már meg tudok tartani egy edzést, elmondok egy meccsértékelést és a taktikai értekezleten is meg tudok szólalni.
Mennyiben más a spanyol futballban dolgozni?
- Nem könnyű külföldiként érvényesülni, ők ugyanis nagyon hisznek a saját szakembereikben, a saját játékosaikban. Van egy nemzeti futballjuk, és közmegegyezéssel minden csapatnál korosztálytól és osztálytól függetlenül azt játsszák. Az edzések felépítése szinte mindenhol megegyezik, a labdatartás és a sok passzra épülő játék a legfontosabb számukra. A középpályás képzésre helyezik a fő hangsúlyt, mert úgy vannak vele, hogy a középpályásból lehet bármi. A külföldi futballt nem nagyon követik. magabiztos saját útjuk van, nincs igényük, hogy a külföldi foci felé nyissanak.
Ezáltal rá vagyok kényszerítve, hogy az ő útjukat járjam. ami nem baj, mert el tudok mélyülni a futballkultúrájukban.
Mennyi ideig tervezel Spanyolországban? Ha mondjuk ma jönne egy ajánlat az NB II-ből, pakolnál és jönnél?
- Nem szabtam meg magamnak egy időintervallumot. Azért jöttem, hogy kimaxoljam a lehetőségeimet, ebben még sok potenciált látok. Jelenleg nem aktuális a hazatérésem, a spanyol focira összpontosítom az erőimet. Jól érzem itt magam, a foci mellett a civil életbe is belekóstolhattam, mivel az edzősködéssel párhuzamosan ingatlankezeléssel is foglalkozom a család révén. A magyar futballtól azonban nem szakadtam el teljesen, vezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal tartom a kapcsolatot, valamint végzem a pro licences képzést, havonta vagy kéthavonta pár napra mindig hazajövök az előadásokra. Ha minden jól alakul nyáron meglesz a legmagasabb edzői képesítésem. Hogy aztán ezt majd otthon vagy Spanyolországban fogom használni, még nem tudom. Épp most néztem, hogy az NB II-ben 17 edzőváltás volt már az idei szezonban. Ez egy óriási szám. Azt érzem, hogy több helyen nincs valódi koncepció, sok esetben az edzőket áldozzák fel, ha elmaradnak az eredmények.
Az edző egy jól működős klubstruktúrában egy fogaskerék. Ha nem működik a klub, akkor hiába váltanak edzőt 3-4 havonta, nem fog tudni csodát tenni.
Itthon az egyik legnépszerűbb televíziós szakkommentátor voltál. Ez a munka mennyire hiányzik?
- Abszolút hiányzik, hiszen szerettem csinálni, és örülök, hogy tetszett is a nézőknek. Egy nagyon jó stábbal dolgoztam a Sport TV-nél, ráadásul remek hangulatban. Tulajdonképpen ugyanazt csináltam, amit otthon a fotelban: meccset néztem és beszéltem róla, csak éppen kamerák előtt. Ha egyszer hazatérek, szívesen folytatnám a szakkommentátorkodást.
