Szomorú hírről számolt be az Újpest: életének 84. évében elhunyt a klub legendája, Káposzta Benő.

Káposzta Benő 1942. június 7-én született Budapesten. Labdarúgó-pályafutását a Budapesti Gyárépítők csapatában kezdte, majd 1959 nyarán igazolt az Újpesti Dózsához. A felnőttek között 1960. március 20-án, a BVSC ellen debütált, ebben a szezonban pedig bajnok is lett. Érdekesség, hogy középcsatárként kapott lehetőséget, annak ellenére, hogy eredeti posztja jobbhátvéd volt. Az 1961/1962-es KEK-diadalok idején már állandó helye volt a csapatban. A következő bő egy évtizedben hat bajnoki címet nyert Újpesten (1959–1960, 1969, 1970 tavasza, 1970–1971, 1971–1972, 1972–1973), miközben a válogatottban is szerepet kapott – ráadásul kifejezetten kalandos körülmények között.

1965-ben ugyanis az Everton vendégeként lépett pályára a lila-fehér a Vásárvárosok kupájában, ahonnan már éppen hazafele tartott, mikor a londoni reptéren keresztezték egymást a válogatott és a Dózsa útjai. Ihász Kálmán családi ok miatt lemondta a dél-amerikai utat, így Baróti Lajos szövetségi kapitány jobbhátvéd nélkül maradt. Káposztát rábeszélték a válogatott tagjai, tartson velük, ami pedig a ruházatot illeti, ne izguljon, kisegítik majd a három hét során.

Az első hivatalos meccsére 1966-ig kellett várni, Lengyelország ellen debütált, majd az angliai világbajnokságon is alapembere volt a nemzeti csapatnak, amely hatodikként zárta a tornát.

A válogatottban összesen 19 hivatalos meccs jutott neki, Újpesten ennél jóval több, 272, amelyeken hét gólt szerzett. Hat bajnoki címe mellett négy ezüst- és két bronzérme is van, sőt kétszer a Magyar Népköztársasági Kupát is elhódította.

Az újpesti kötődés a magánéletében is fontos szerepet játszott, hiszen felesége Schlégl Gyöngyi szintén hat bajnoki címet ünnepelhetett lila-fehérben, csak éppen röplabdázóként. Káposzta Benőt az Újpest FC saját halottjának tekinti, emlékét örökké megőrzi - írta megemlékezésében a klub.