A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor azzal kezdte a beszámolóját, hogy a szövetség 2023-ban 50,5 milliárd forint támogatást juttatott el a klubok felé, ennek 38%-át a Grassroots, 30%-át az utánpótlás, 29%-át az infrstrukturális fejesztések, 3%-át pedig a profi klubok kapták. 2024-ben plusz 7 milliárd, azaz összesen 57 milliárd forint kerül a klubokhoz. A profi klubok ezen összegen felül még a közvetítési jogokból és a szerencsejátékból is kaptak támogatást.
Magyar válogatott
– Nagy sikernek tartom, hogy az idei Eb-re egyenes ágon jutott ki a magyar válogatott, úgy, hogy megelőztük a világranglista 7. helyén álló Szerbiát. Amikor elkezdődött a kvalifikáció, a 36. helyen álltunk, most a 26. helyen állunk, ami elég jó eredmény, főleg ha ezt az ütemet tudjuk tartani a jövőben is. Talán ennél is nagyobb szó, hogy 14 mérkőzés óta nem kaptunk ki, hat meccsen pedig gólt sem kaptunk. A korábbi években megszokott fiatalok beépítése tavaly is folytatódott, Csoboth Kevin, Kata Mihály, Horváth Krisztofer és Szuhodovszki Soma is bekerült, és van egy nagy felfedezett, aki már nem fiatal, de Varga Barnabás is bekerült a csapatba – mondta Csányi, majd a nyári Eb-ről és az őszi Nemzetek Ligájáról is szót ejtett. – Én még azt is elfogadnám, ha a legjobb csoportharmadikok között jutnánk tovább az Eb-n, ha úgy, de arra törekszünk, hogy megnyerjük a csoportot, annak ellenére, hogy a csoportellenfelek is nagyon erősek.
Nagy eredménynek tartom, hogy minden meccsünk háromesélyes lesz. Ha százalékban kellene kifejezni, akkor a 75%-os esélyt megadnám magunknak, hogy továbbjutunk a csoportból. Egy csapat úgy megy ki az Eb-re, hogy meg kell nyerni, vagy legalább bekerülni a legjobb négy közé. Minden esélyünk megvan arra, hogy meglepetést szerezzünk az Eb-n.
Ősszel jön a Nemzetek Ligája, ott sem lesz könnyű a csoportunk. Nagyon fontos, hiszen még nem dőlt el, hogy a vb-selejtezők sorsolásánál a világranglista, vagy az NL-eredmények alapján kerülnek besorolásra a csapatok a kalapbeosztásnál.
A korosztályos válogatottak
Nem vagyunk teljesen elégedettek, keressük ennek az okát. Nekem van egy fixa ideám, én abban látom a problémát, hogy nálunk fejlettebb focinemzetek esetében is sokkal korábban kerülnek be a fiatalok az első-és másodosztályú csapatok keretébe.
Nem nagyon játszunk olyan U21-es nemzeti válogatott ellen, amely játékosai már nem az adott ország első ligájában játszanak, ehhez képest a mi U21-eseink már annak is örülnek, ha rendszeresen az NB II-ben kapnak szerepet. Ez igaz az U19-re és az U17-re is. A mi játékosaink sokkal később kerülnek be a magasabb színvonalú bajnokságokba, így amikor összemérik az erejüket a külföldiekkel, kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. A klubok nagyobb együttműködésére lenne szükség.
Az NB I-ről
– Sokszor kritizáljuk, hogy kevés a magyar játékos a Fradiban a pályán, ha van egyáltalán. Nálam ez a fekete pont, a piros pont pedig az, hogy nagyon sokat köszönhet a magyar foci a Ferencvárosnak, amely nagyon sok koefficienst gyűjtött össze az elmúlt évek eredményei alapján, így feljött az NB I-es bajnokság a 23. helyre a ranglistán. A klubfutballban egy kudarcunk van, ami nem tudom, minek tulajdonítható: az alacsony nézőszám. A magyar bajnokság színvonala sokat javult, izgalmas, érdekes, sokkal tempósabbak a meccsek, mint korábban, a stadionok kulturáltsága, a kiszolgálás sokkal kényelmesebb, ennek ellenére kevesebben vannak, mint amit kívánnánk. Ugyan átlag 4000 főre emelkedett a nézőszám, haladunk kicsit előre, de ez még mindig kevés. Régi problémaként szoktuk emlegetni, hogy továbbra is kevés a magyar játékos a bajnokságban, a kezdőcsapatokban rendre - 1-2 kivételtől eltekintve - 8 külföldi játékos van, márpedig például amióta a Vidiben több magyar van, sikeresebb a csapat, Garancsi úrnak (Garancsi István, a Fehérvár FC tulajdonosa - a szerk.) pedig kevesebbe kerül.
Nem vagyok a külföldiek ellen, ha nagyon jó színvonalú játékosok jönnek, az jó a bajnokságnak, lehet kitől tanulni, de amikor túl sok van és közöttük sok középszintű, azt pénzkidobásnak érzem. Hiába próbáljuk a fiatal játékperceket felfelé nyomni, az U21-es játékosok játékperce az NB I mostani szezonjában lecsökkent a 2022/23-as idényhez képest.
A magyarok száma nagyjából stagnál. Ötvenegy U21-es korú játékos lépett pályára, de ebből a tíz legtöbbet játszó adja az összes perc 53%-át. Számomra érthetetlen. A Paks jó példa, csak magyarok vannak, és ott van a tabellán, ahol, bízom benne, hogy ezt több magyar csapat fogja majd kopizni.
NB II
– A létszámcsökkentés 16-ra segített a színvonal emelkedésén, érdekes, jó ütemű meccsek vannak és nagy küzdelem a feljutást érő helyekért. Itt ösztönözzük a 19 éven aluli játékosok szerepeltetését, akik meg is hálálják gyakran a bizalmat, elég, ha csak Tóth Milánra (Vasas) vagy Kerezsi Zalánra (Honvéd) gondolunk.
Játékvezetés
– Számtalan "szakembere" van az országnak, gyakorlatilag mindenki, aki a meccset nézi. Láttunk fejlődést, hiszen most már van két FIFA-kerettagunk Csonka Bence és Káprály Mihály személyében. A VAR alkalmazása nélkül nem nagyon lehetne nemzetközi játékvezetőnk, hiszen az ebben való jártasság alapfeltétel. Az utolsó nem VAR-os évhez képest 70%-kal csökkent a hibás döntések száma. Olyan sosem lesz, hogy hibátlan lesz a játékvezetés, mert emberek ülnek a képernyők előtt is, de a VAR minimálisra csökkenti az esélyt, hogy játékvezetői hiba befolyásolja a bajnokságot.
A BL-döntőről
– Beadtuk a pályázatot, a kormány pedig döntött arról, hogy megad minden garanciát, ami egy ilyen nemzetközi mérkőzéshez szükséges. Ez alapján joggal gondolhatjuk, hogy 2026-ban vagy 2027-ben itt rendezik majd a BL-döntőt, erről májusban születik meg a döntés.
