Napjaink futballjában a játékvezetők mellett egy láthatatlan, mégis rendkívül befolyásos szereplő is jelen van a háttérben: a VAR. Egyetlen gól, egy tizenegyes, vagy egy piros lap is kulcsfontosságú lehet egy-egy bajnoki mérkőzésen, és nem egyszer fordult elő, hogy némelyik effajta ítélet nem a pályán, hanem a videószobában született meg.

A 2024–2025-ös NB I-es szezon során számos alkalommal avatkozott be a VAR a játék menetébe – néha bírói hibákat korrigált, ezzel együtt olykor hosszú percekre megállította a játékot, vontatottá tette a futballt. Ez a kettősség megosztja a szurkolókat és szakértőket egyaránt, hiszen nehéz egyértelmű véleményt alkotni a technika szerepéről. Éppen ezért érdemes alaposan megnézni, hogy az egyes csapatok hogyan jártak a VAR döntéseivel: kik profitáltak abból, hogy ez a rendszer üzemel, és kik jöttek ki rosszabbul az által, hogy van lehetőség visszanézni a fontos jeleneteket.

Ennek apropóján készítettünk egy különleges tabellát, amely nem a megszokott pontokat és gólkülönbséget mutatja, hanem azt, hogy mely csapatoknál jelentett esetleg plusz pontokat a VAR jelenléte, és kiket "sújtott" leginkább a VAR ebben az idényben.

Kizárólag azokat az eseteket gyűjtöttük össze, amikor a VAR érdemben befolyásolta a játék alakulását. Ide tartoznak az elvett vagy megadott gólok, a videóbíró jelzésére megítélt, vagy visszavont büntetők, illetve a VAR-beavatkozás nyomán kiosztott piros lapok. Minden olyan szituációt beleszámoltunk, amikor a videószobából aktívan jeleztek a játékvezetőnek – akár úgy, hogy azonnali döntésváltoztatást kértek, akár úgy, hogy a bíró "fülére szóltak", és kihívták a pálya mellé, valamelyik eset visszanézésére. Azaz minden olyan ítéletet feljegyeztünk, amely nem a pályán született meg, hanem a VAR közbelépésére módosult.

Azonban fontos kiemelni, hogy azokban az esetekben, amikor a videóbíró csupán jóváhagyta, vagy "lecsekkolta" a játékvezető pályán hozott ítéletét, azt nem számoltuk fel tényleges VAR-döntésnek. (Az ilyen esetre jó példa, amikor a 31. fordulóban, a Paks–Ferencváros (2–3) mérkőzésen a VAR jelzésére a játékvezető a monitoron újra megnézte az esetet, és megerősítette korábbi, pályán meghozott döntését: Vécsei Bálint Saldanhával szemben elkövetett szabálytalansága piros lapot ért.) Éppen ezért talán kevésnek is tűnhetnek az alábbi számok, hiszen ezek kizárólag a tényleges ítélet-változtatással járó VAR-beavatkozások. Sok esetben a VAR ugyan vizsgálódott, de végül nem történt döntésmódosítás, ezek az esetek ennek megfelelően nem szerepelnek a statisztikában.

A szezon végén különösen izgalmas megnézni, kik voltak a VAR "nyertesei" – és kik azok, akiknek gyakrabban húzta keresztbe a számításait egy-egy beavatkozás a videószobából.

ELVETT/MEGADOTT GÓLOK

A legtöbb elvett gólt a Paksi FC és a Puskás Akadémia szenvedte el (egyaránt 3-3), míg a Zalaegerszeg javára ítéltek meg a legtöbb gólt (2). Érdekesség, hogy a Fehérvár esetében egyetlen gól sem került sem elvételre, sem megadásra VAR-ral.

ELVETT/MEGADOTT BÜNTETŐK

A legtöbb megadott büntetőt ugyancsak a Paks (5) és a Puskás (4) kapta VAR segítségével, míg az ETO FC Győr esetében vették el a legtöbb tizenegyest (3). A Ferencváros, a ZTE és a Debrecen egyetlen VAR-os büntetőt sem kapott – náluk már a pályán kiszúrták a 11-est érő szituációkat.

VAR-OS PIROS LAPOK

A legtöbb VAR-os piros lapot a Zalaegerszeg kapta (3), de a Kecskemét és a Nyíregyháza is két pirosat szedett be a VAR-nak "hála".

Nincs sok hátra az átigazolási szezon hivatalos rajtjáig, de már most is pörögnek a csapatok a piacon. Kattints ide és böngészd a híreket egy nap többször is!  

Olvastad már?

Honvédos erősítések: Ballábas csatár szolgálhatja ki a 2 méteres támadót - az élvonalból is igazolhatnak

A Csakfoci információja szerint az MTK Budapest támadó középpályása és a Gyirmót csatárja is kiszemelt a piros-feketéknél.

Elolvasom