Európában ezekben a napokban zárult vagy zárul le a nyári átigazolási időszak, amely igen érdekesen alakult Magyarországon is. A hazai piacon egyértelműen komoly trendváltozást lehetett érezni: a legtöbb klub az eddiginél bátrabban értékesítette a legkapósabb játékosait - hogy ezzel plusz biztos forráshoz jusson -, így számos külföldre igazolás történt, és sok esetben magyar labdarúgók tudtak légiósnak állni.

Arról korábban is írtunk, hogy sokak várakozásával ellentétben ebben a szezonban az NB I-es kluboknál nem kellett drasztikus költségvetés-csökkenéssel kalkulálni, tehát nem az "életben maradáshoz" volt szükség ezekre a lépésekre, de az látható, hogy a futball finanszírozása körüli változásokra több klub is reagált, és a játékosértékesítés a korábbiaknál komolyabb "lábat" tesz ki a büdzsében. A fenti, szemre is látványosnak tűnő tendencia miatt a Csakfoci megnézte, mit jelentett mindez régiós összevetésben, azaz a szomszédos ligákhoz képest hol áll az NB I

• • az eladások összegét,
  • darabszámát tekintve,
  • külön megnézve a hazai labdarúgók értékesítését.

És azt is megvizsgáltuk, mekkora a változás az elmúlt szezonok NB I-es számaihoz viszonyítva. (Az adatok tekintetében több esetben a Transfermarkt adatbázisára támaszkodtunk, ezeket az NB I esetében bizonyos átigazolási díjaknál saját, több helyről is megerősített információink alapján korrigáltuk. Az esetleges jövőbeli bónuszok az árakban nincsenek benne.)

Eladások tekintetében a horvátok előtt az NB I

Hányszor és hányszor láthattuk, hogy a horvát klubok - elsősorban főként a Dinamo Zagrebnek köszönhetően - milyen ütemben értékesítik a játékosokat, elsősorban a fiatal horvátokat, nem egyszer topligás együtteseknek. Nos, komoly ziccert hagynánk ki hatásvadászat terén, ha nem írnánk le gyorsan, hogy az NB I idén nyáron leelőzte a horvát piacot az eladásokban.

Az NB I-es klubok összesen több mint 40 millió euró értékben adtak el labdarúgókat (ebben értelemszerűen nincsenek benne a téli klubváltások, ahol szintén komoly volumenű értékesítés történt, az FTC több mint 16 millió eurót kasszírozott Tóth Alex és Varga Barnabás eladásával). Ezzel szabad szemmel is látható különbséget építettünk ki a horvátokkal szemben, akik "csak" 33 millióval lettek gazdagabbak nyáron. Ezúttal ráadásul - ez nem mindig volt így, erre később kitérünk -, a magyar csapatok nem is költötték el, amit megkerestek, hanem nagy részét (40 millió euróból 31 milliót) maguknál is tartottak.

Régiónkban kiemelkednek az osztrákok a 146 millió eurós eladásukkal. Ennek jelentős része egy klubhoz köthető: a Salzburg ezúttal is őrületes kiárusítást tartott. Két játékosát 8-8 millió euróért adta el, és volt ezen kívül egy 10,5, egy 13, egy 18 és egy 19,5 millió eurós üzlete is! Csak ők 97,5 millió eurós eladással zártak - azt érdemes egyébként megjegyezni, hogy a bevételek nagy része (76%-a) egyébként nem az osztrák, hanem a külföldi játékosok értékesítéséből érkezett be. 

Az osztrákokat a szerbek (66 millió euró) és az ukránok (48 millió euró) követik, majd a magyar, a horvát és a román piac következik. A szlovákok és a szlovének látványosan lemaradtak idén ezen a téren. Az ukránok kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy bár 48 millióért adtak el, de 55 millióért költöttek is, ők az egyedüliek, akik - jócskán - többet költöttek, mint amilyen bevételre szert tettek.

A hazai játékosoknál darabszámban az élen

Szintén látványos előrelépése volt az NB I-nek, hogy milyen sok, 1 millió euró feletti átigazolást kötöttek a klubok. Bár ez az összeg a nyugat-európai topklubok számára aprópénznek számít, mivel a nemzetközi átigazolások mintegy 90%-a ingyen történik meg, az 1 millió euró sok bajnokság - például a belga, holland, skandináv, lengyel ligák - esetében már jegyzett összegnek számít, és a régiónkban a legtöbb országban szintén számottevő tétel egy-egy klub költségvetésében. Ebben a tekintetben például csak az osztrákok tudták megelőzni a magyar piacot: ott 25, nálunk 21 darab millióeurós transzfer jött létre.

Különösen fontos kiemelni, hogy ebből ráadásul 12-szer magyar labdarúgóért fizették ki ezt az összeget. Az egyikükért kétszer is: Markgráf Ákos duplán szerepel a listán, egyszer az Újpestbe, egyszer a Köbenhavnbe igazolással.

12 (vagy akár csak 11) hazai játékos egymillió euró feletti értékesítésére pedig egyetlen szomszédos ország sem volt képes. Nyolc szerbért, hét ukránért, hat osztrákért és öt románért fizettek ki ennyit ezen a nyáron, ha a saját bajnokságából váltott.

Mekkora változás történt az NB I-ben?

Nagy. Erre elég, ha csak azt a számot nézzük meg, hogy míg csak ezen a nyáron 21 darab egymillió euró fölötti átigazolás történt, addig az előző szezonokban (ahol ráadásul nemcsak nyári, hanem már lezárult téli szezonról is beszélhetünk!) még a tízet sem érte el ez a szám.

Ha a teljes eladások összegét nézzük, akkor is elég egyértelmű az előrelépés. A tavalyi szezon közel 40 millió eurós bevétele persze egészen megközelíti a mostanit, de ott több, történelmi léptékben is kiemelkedő transzfer is történt (Tóth Alex 12 millió eurós, Saldanha 5 millió eurós és Varga Barnabás 4,5 millió eurós átigazolása). Ha a klubok télen is összehoznak további eladásokat, a különbség tovább nőhet az idei szezon javára. Természetesen azt még nem lehet kijelenteni, hogy a folytatás is ugyanilyen sikeres lesz az NB I kapcsán ezen a téren, hiszen az idei nyár a változások miatt valamelyest speciális volt a hazai klubok számára, de az utóbbi két idény 40 millió euró körüli volumene alapján egyfajta trend már kezd kirajzolódni.

Olvastad már?

Nélkülük a fű sem olyan zöld: 8 karakteres játékos, aki visszavonult a közelmúltban

Összegyűjtöttünk nyolc olyan remek labdarúgót, akik nemrégiben búcsúztak a nemzetközi futballtól, így a 2026/27-es szezonban már nem csodálhatjuk őket.

Elolvasom