Az OTP Bank Liga legutóbbi fordulója után az M4 Sport ismét az MLSZ Játékvezetői Bizottságához fordult, hogy tisztázza a legnagyobb port kavart játékvezetői ítéleteket. A központban ezúttal az ETO FC elmaradt tizenegyese, valamint a Vasas-Kisvárda és a Ferencváros-Debrecen meccseken történt megítélt, illetve elmaradt kezezések álltak.
1. Az ETO elmaradt tizenegyese a Puskás Akadémia ellen
Efráin Juárez, az ETO vezetőedzője a Puskás Akadémia elleni vereséget követően nehezményezte, hogy csapata két gyanús esetben sem kapott büntetőt. Az MLSZ részletes szakmai állásfoglalása az első szituációban igazat adott a mesternek, a másodiknál viszont nem látott jogalapot a tizenegyesre.
Az első büntetőgyanús eset (Szép Márton esete a 41. percben): Az MLSZ vizsgálata kiderítette, hogy itt bizony hibás döntés született.
- Az eset szakmai vizsgálatát követően megállapítottuk, hogy sajnálatos módon helytelen játékvezetői döntés született, és elmaradt az ETO FC javára megítélendő büntetőrúgás.
A szövetség kifejtette, hogy Szép Márton lendületesen tört be a tizenhatosra, a labdát egyértelműen ő játszotta meg, a védő (Wojciech Golla) viszont nem ért a labdához, hanem gáncsolta és testével is akadályozta a támadót. Súlyosbította a helyzetet, hogy a VAR-csapat sem járt el elég körültekintően.
- A hiányos elemzés következtében a VAR-csapat téves szakmai következtetésre jutott, és nem javasolta a játéktéren történő felülvizsgálatot (OFR). Ennek eredményeként a pályán hozott téves döntés érvényben maradt, és elmaradt az ETO FC-t megillető büntetőrúgás megítélése.
A második büntetőgyanús eset (Viktor Djukanovic esete a 90. percben): A mérkőzés végén történt esésnél a VAR és a játékvezető helyesen hagyta tovább a játékot. A felvételek alapján ugyanis a védő szerelési kísérleténél a kontaktus nem volt egyértelműen szabálytalan, a támadó pedig túl is játszotta a szituációt.
- A rendelkezésre álló felvételek alapján azonban nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a védő szabálytalanul érintette-e a támadó lábát, vagy a labdát találta el a szerelési kísérlet során.
Ráadásul - mint kiderült - a támadás egy korábbi fázisában a győri játékos szabálytalankodott: kézzel egyértelműen ellökte az ellenfelét, így ha büntetőt is fújtak volna, azt a korábbi szabálytalanság miatt érvényteleníteni kellett volna.
2. A két kontrasztos kezezési eset (Lisztes Krisztián vs. Tóth Milán)
A hétvégén két kísértetiesen hasonló időpontban történt kézzel érintés, a játékvezetők mégis teljesen máshogy ítélték meg őket: míg a Fradi-DVSC végén tizenegyes lett a vége, addig a Vasas-Kisvárda hajrájában továbbot intettek. Az MLSZ összehasonlítása szerint mindkét döntés helyes volt, mivel a fizikai és biomechanikai körülmények teljesen eltértek.
Lisztes Krisztián kezezése (Fradi-Loki, 90. perc): Itt a játékvezetőt a VAR kihívta képernyőn történő vizsgálatra (OFR), a büntető pedig teljesen helyes döntés volt, mert szándékos mozdulat történt:
- Ebben a játékhelyzetben Lisztes Krisztián kezezés szabálytalanságot követett el, amikor a labda felé mozduló karjával, pontosabban a felkarjával beleütött a labdába. Bár a játékos mozdulata elsőre ösztönös reakciónak tűnhet, azonban a szabálytalanság megítélésekor a mozdulat jellege és a kar labdához viszonyított mozgása a meghatározó. A labda irányába történő karmozgás a szándékos kezezés egyik kifejezett ismérve, amely ebben az esetben megalapozza a szabálytalanság megállapítását.
A szövetség külön kitért arra is, hogy a sokak által emlegetett "mez ujja" kifejezés félrevezető.
- Nem az számít, hogy a labda a mez anyagával érintkezett-e, hanem az, hogy a kar mely részét találta el, és az adott érintkezés a játékszabályok alapján kezezésnek minősül-e.
Tóth Milán kezezése (Vasas-Kisvárda, 82. perc): Itt a VAR helyesen nem avatkozott közbe, mert nem történt szabálytalanság. Tóth Milán a karját a testéhez közel tartotta.
- Tóth Milán esetében a kar a testéhez közel, a korábbi szakzsargonnal élve „leszorítva”, nem növelte meg természetellenesen a testfelületét, ezért a labda kézzel/karra történő érintkezése önmagában nem minősül kezezés szabálytalanságnak.
Az MLSZ összegzése szerint a kezezések megítélése napjainkban már sokkal összetettebb annál, mintsem hogy csupán a szándékosságot vagy a távolságot vizsgálják: a játékvezetőknek a testhelyzetet, a mozdulat jellegét és a testfelület esetleges természetellenes megnövelését együttesen kell mérlegelniük.
A teljes cikk (a bővített indoklásokkal) ITT érthető el!
