Hidegzuhanyként ért mindenkit a III. Kerületi TVE háza táján a 22 éves Opavszky Balázs bejelentése, miszerint befejezi pályafutását és innentől a civil életre koncentrál. A korábbi utánpótlás-válogatott játékos a harmadosztályú együttes klubhonlapján árulta el döntése okait.
– Nagyon maximalista embernek tartom magam. Mióta elkezdtem focizni, a legjobb csapatokban játszottam utánpótláskoromban, aztán 17 évesen bemutatkoztam az NB II-ben, játszottam a Kerületben, feljutottunk, ezek alapján azt gondoltam, hogy ebből nagyon jó karrier is kerekedhet és nagyon magas szintekre is eljuthatok. Az utóbbi két évben elkezdtem az egyetemet, az IBS-re járok, az érdeklődésem kinyílt a nagyvilág felé.
Ezzel párhuzamosan azt éreztem, akárhogy próbálok teljesíteni a pályán olyan szinten, amit magamtól elvárok, nem tudok. Sok mindent megpróbáltam, hogy sikerüljön, de eljutottam oda, hogy belássam: ebből nem lesz az a pályafutás, amit szerettem volna magamnak, és az NB I-be sem fogok eljutni. Azt vallom, hogy az élsportot szenvedély nélkül nem érdemes csinálni és nekem az élsport iránti szenvedélyem eltűnt az utóbbi időszakban. Az álprofizmus pedig távol áll tőlem, ezért volt szükség arra, hogy most hozzam meg ezt a döntést
– beszélt elhatározásának hátteréről kendőzetlen őszinteséggel és némi önkritikával középhátvéd.
Elmondása szerint bár voltak jó meccsei, folyamatosan hiányérzete volt önmagával szemben, illetve a teljesítményével kapcsolatban.
– Fájó dolog, hogy az NB II-ben nem tudtam annyi szerepet vállalni, mint akartam és úgy, ahogy szerettem volna. De például ez az elmúlt félév sem úgy indult, ahogy szerettem volna, nem úgy teljesítettem, és bár 22 évesen még fiatal vagyok - így egy jó szezon után bármi megtörténhetne -, de a kockázatot nem szeretném vállalni. Két út lehetne: vagy az említett jó szezonnal összejön minden, vagy nyolc-tíz év múlva is NB II-ben és NB III-ban játszok és egyszer majd úgy fejezem be, hogy visszanézve jól éreztem magam, de nem jutottam előrébb a karrieremben vagy az életemben. Ezt nem akartam vállalni, emiatt alakult így. Dönthettem volna így fél év múlva is, de a csapattal szemben nem lett volna korrekt, hiszen nem tudtam volna maximális koncentrációval segíteni. Így azt gondolom, hogy az a legjobb, ha megpróbálom kialakítani azt az életutat, amit a jövőben folytatni tudok – folytatta a korábban a Siófokon és Budafokon is megfordult védő, aki csapatkapitánya volt az U17-es Európa-bajnokságon szereplő válogatottnak is.
Opavszky elmondta, családja meglepődött a döntésén és sajnálták is, hiszen a 17 évnyi munka, amit beletett, most véget ért és bármennyire is akarta, nem tudja learatni a befektetett munka gyümölcsét. Elárulta azt is, a 17 éves pályafutásából mely sikerekre emlékszik vissza a leginkább.
– A válogatott időszakot nagyra tartom. Kint voltunk az U17-es Eb-n, csapatkapitány voltam, nagyon szerettem. A Budafokkal való feljutást is kiemelném, sajnálom, hogy nem tudtam az NB I-ben ragadni, és a Kerülettel szerzett NB III-as bajnoki címet is ide sorolnám, nagyon jó kis szezon volt – mondta Opavszky, zárásképp pedig hozzátette, hogy edzőként nem tudja magát elképzelni a jövőben, de sportigazgatóként igen, úgyhogy tenni is fog lépéseket, hogy megszerezze a szükséges papírokat.
