Mint ismeretes, egy drámai, 4–2-es siker biztosította be Skóciának a jövő nyári, észak-amerikai tornára a kvalifikációt, Andy Robertson számára pedig óriási nyomást jelentett, hogy talán utolsó esélyét ragadja meg a vb-szereplésre – és a kezdés előtti órákban folyamatosan eszébe jutottak beszélgetései a portugál Diogo Jotával, aki a nyáron, autóbalesetben vesztette életét.
- Jól lepleztem, de ma teljesen szét voltam esve. Tudom, hány éves vagyok, lehet, hogy ez volt az utolsó esélyem kijutni a világbajnokságra – mondta Robertson a BBC-nek.
Egész nap nem tudtam kiverni a fejemből a barátomat, Diogo Jotát. Annyit beszéltünk a világbajnokságról...Legutóbb ő sérülés miatt maradt le róla, én pedig azért, mert Skócia nem jutott ki, és mindig arról beszélgettünk, milyen lenne egyszer együtt ott lenni a vb-n. Ma a szobámban nagyon magam alá kerültem, de azt hiszem, a srácok előtt sikerült jól lepleznem. Tudom, hogy Diogo valahol most is mosolyog rám. Egész nap nem tudtam kiverni a fejemből az emlékét.
Steve Clarke együttese kétszer is vezetést szerzett Scott McTominay és Lawrence Shankland góljával, de a dánok mindkétszer egyenlítettek, mielőtt Kieran Tierney a hosszabbítás harmadik percében ismét előnyhöz juttatta volna Skóciát a tíz emberre fogyatkozó ellenféllel szemben. Majd Kenny McLean félpályáról szerzett káprázatos találata végleg eldöntötte a mérkőzést.
- Ez a csapat pontosan ilyen: soha nem adjuk fel, végig küzdünk – mondta a skót csapatkapitány. - Az egyik legőrültebb meccs volt ez az életemben. Rendesen megkínoztuk a szurkolókat, de megérte – megyünk a világbajnokságra, és még most is alig hiszem el. Ez a csapat, a játékosok és a stáb együtt a legjobb társaság, amelynek valaha a részese voltam. A szövetségi kapitány meccs előtti beszéde a hotelben egészen elképesztő volt. Felidézte a nagy pillanatainkat, és azt mondta: »Tegyük hozzá a következőt is.« Hogy ezt érte, a stábért, a családokért meg tudtuk csinálni – ez életem egyik legnagyobb estéje - fogalmazott Robertson.