6. Megduplázza-e a bérletesek számát Debrecenben is?
Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a fenti vezérvonalat kiegészítve néhány marketing-trükkel nagy eredményeket ért el Stockholmban. Az AIK-nál nem arra vártak, hogy a szurkolók “megérkezzenek” a meccsekre, hanem elemezni kezdték a jelenlegi adatbázisokat. Pontosan nyomon követték, ki mikor, melyik szektorba és milyen gyakran vásárol jegyet, és személyre szabott ajánlatokkal célozták meg őket.
Az AIK-nál például nem egyszerre nyitották meg a stadion összes szektorát, hanem megvárták, hogy egy beteljen, és csak azt követően nyitottak egy újabbat, a később megnyitott szektorokba pedig már drágább volt jegyet venni. Ez mesterségesen generálta a “lemaradástól való félelem" (FOMO) érzését, és rákényszerítette a szurkolókat a korai vásárlásra.
Arra is rájött, hogy olcsóbb megtartani a jelenlegi bérleteseket, mint újakat szerezni. Ezért a bérletmegújítási időszakot “exkluzív eseménnyé” alakította (elővásárlási jogok a kiemelt mérkőzésekre, egyedi ajándéktárgyak), amivel elérte, hogy a bérletesek szinte 100%-a látatlanban megújítsa a helyét a következő évre.
Az persze nem várható és gondolható, hogy Söderberg egy az egyben “lemásolná” az AIK-projektet, mindenesetre a bevált módszerek, a futballal kapcsolatos elvei és nézőpontjai aligha változnak majd jelentősen. Kérdés, hogy ami működött Svédországban, az Magyaroszágon sikerrel alkalmazható-e?
