Lovrencsics Balázs a térdsérülése után fokozatosan halad a visszatérés felé, és hamarosan már teljes értékű munkát végezhet az edzéseken. A 26 éves támadó többek között az elmúlt időszak nehézségeiről nyilatkozott a fradi.hu-nak.

Mondhatni, hozzászoktam, hiszen volt már egy hosszabb kihagyásom, akkor nyolc hónapom volt “gondolkodni”. Egy játékos számára a sérülés alatti időszak a legnehezebb. Látja, hogy a többiek egészségesek, edzenek, és nyilván ő is szeretne beszállni közéjük. Ugyanakkor, ez egy profi labdarúgó életének a része, de ennek is vége lesz. Nekem remélhetőleg, a jövő héten – kezdte Lovrencsics Balázs, majd elmondta, mi motiválta akkor, amikor nem lehetett ott a társakkal a pályán.

Nagyobb hangsúly van a rehabilitációs feladatokon. Egészségesen sem szabad ezeket félvállról venni, de ilyenkor még jobban odafigyelek.

A társak szerencsére partnerek ebben, és az is nagy segítség, hogy velem van a bátyám. Belőlük merítek erőt. Ha valaki azt mondja, ez könnyű időszak a számára, nem hiszek neki.

Most azért is különösen nehéz, mert edzőváltás volt. Természetes, hogy ilyenkor egy játékos még jobban akarna bizonyítani, ott lenni a csapattal, és nagyon rossz, hogy tehetetlen.

A Fradi csatára azt is elárulta, mit tudott hasznosítani a korábbi sérüléseiből.

Amikor a keresztszalagom sérült meg, a felépülési időszak közepén, négy hónap elteltével volt az, hogy elkezdett stagnálni a helyzetem. Kevesebb új impulzus ért, azt éreztem, hiába teszek meg mindent a gyógyulásért. Aztán természetesen jobb lett, és ez most segített, hogy nem éreztem annyira kilátástalannak magamat, mint a legutóbb – tette hozzá.