Így szűnt meg az autóhitel

Amikor gépjármű-hitelezésről van szó, a köznyelv sokszor helytelenül használja a lassanként elavuló autóhitel kifejezést. Több mint öt éve ugyanis megszűnt már a klasszikus autóhitel, amikor nem csak a hitel célja volt maga az autó, hanem egyben a hitel fedezete is. Helyét a gépjárműlízing vette át, amely sokban hasonlít a klasszikus hitelezésre, ám vannak lényegi különbségek.

Az autóhitel felvétele esetén, amennyiben a bank hitelképesnek találta a vevőt, rendelkezésére bocsátotta a kért összeget. Természetesen azt is kamatokkal terhelten kellett visszafizetni. A hitelszerződésben rögzítették a kapott összeget, illetve a hitel futamidejét. Emellett szerepelt a megegyezésben a törlesztőrészletek összege is. Kitértek a felek továbbá arra, hogy ha nem teljesíti a hiteligénylő a vállalt kötelezettségeket, milyen jogi következményekkel kell számolnia, köztük az is, hogy nem fizetés esetén az ügyfél akár az autójától is búcsút vehetett.

Ezeket a következményeket azonban a hitelt folyósító bank ma már csak nagyon nehézkesen tudná elérni. Ennek oka pedig az, hogy autóhitelnél az adás-vétel aláírásának pillanatában a vevő a gépjármű tulajdonosává válik. Vele szemben pedig ma már csak hosszú végrehajtási eljárás után járhatna el a pénzintézet, mivel 2014 óta már nem lehet opciós vételi jogot alapítani az autóra, aminek segítségével az korábban egyben fedezetként is szolgált az autóhitel mögött. Vagyis, a még autóhitelnek nevezett személyi kölcsönök esetében nem áll a bankok rendelkezésére kézzelfogható biztosíték arra az esetre, ha a hiteligénylő nem törleszt.

A lízingszerződés előnyei

A 2014-es jogszabálymódosítás hatására lényegében megszűnt hazánkban az a fajta gépjárműhitel, ahol a gépjármű egyben fedezet is lehetett a hitel mögött. Mivel azonban a több milliós hitelösszegeket a bankok továbbra sem szívesen utalják ki kézzelfogható fedezet nélkül, így ezekre az ügyletekre az autólízing lehet a megoldás. Az autólízing során szinte ugyanúgy történik a pénzintézettől a hitel igénylése és a hitelösszeg visszafizetése is. Azzal a különbséggel, hogy ezt ilyenkor lízingnek, illetve lízingdíjnak nevezik.

A lízingdíjat is rendszeresen, általában havonta, szerződésben meghatározott összegben kell törleszteni. További hasonlóság a hitellel, hogy a lízingdíjat is kamat terheli. A lízingszerződés futamideje ugyancsak előre meghatározott.

Akkor mi a különbség a két jogintézmény között?

A gépjármű tulajdonosának személye. A lízing esetén ugyanis nem a vevő, hanem a bank lesz az autó tulajdonosa. Tőle lízingeli díj fejében a lízingbevevő. Ha a lízingszerződés futamideje lejár, két lehetőség áll fenn. Zárt végű lízingnél – ez a gyakoribb – automatikusan a lízingbevevő lesz az új tulajdonos.

A nyílt végű lízing lejártakor a vevő kijelölheti a gépjármű új tulajdonosát. Ezt a lízingformát általában vállalkozások veszik igénybe, adózási szempontok miatt. Mivel a törlesztés során a bank a tulajdonos, könnyebben foglalhatja le és értékesítheti az autót, ha a vevő nem fizet. Az internetes hitelkalkulátorok néhány adat alapján kiszámolják, mekkora törlesztőrészlettel kell számolnunk. Így sokkal körültekintőbben járhatunk el a hiteligénylés során.

(Szponzorált tartalom)