– Azért döntöttem így, mert a vendégek edzőjétől hiányzott a tisztelet. Számomra ő nem kolléga. Ha nyer vagy veszít, a tiszteletet mindig meg kell adni. Nem csak edzők, de emberek is vagyunk. Léteznek határok, melyeket nem szabad átlépni. Edzőként meg kell tanulni veszíteni, de győzni is – idézi a sportolunk.sk László Csabát. A Šport napilap kérdésére, beszámolt a történtekről. – Néhány perccel a lefújás előtt a kispadunk felé mutatott valamit, amit nem ismételhetek meg. Az edző nagyon jól tudja, miről beszélek. Nem válaszoltam és nem mutattam vissza, nem akartam ilyen mélyre süllyedni.

A napilap felkereste František Šturmát is, aki megmagyarázta tettét. – Meglepett, amit a kollégám tett és mondott a mérkőzés után. Az edzők között szokás, hogy a mérkőzés előtt a vendég kispadhoz jön, kezet ráz, és jó mérkőzést kíván. László Csaba viszont ezt nem tette meg. Az egész mérkőzésen nyugodt próbáltam maradni. A lefújás előtt felidegesített az a pillanat, amikor a hazai játékos ismét elesett a tizenhatoson belül és büntetőt reklamált. Ekkor a hazai kispadról a segédedzők részéről sértést hallottam a cseh származásomra. Egy kézjelzéssel reagáltam, amit sajnálok. Viszont kizárólag a segédedzőknek irányult, akik sértegettek, nem pedig a vezetőedzőnek. Ha ezt a sajtótájékoztatón megbeszéltük volna, tudná, hogy nem vagyok őrült. Így pedig úgy néz ki, hogy én vagyok a legnagyobb bűnös.

A mérkőzés két piros lapot, rengeteg helyzetet hozott a pályán és izgalmakat a kispadon is, végül pedig a poprádi csapat Stanislav Sesták góljával jutott a Slovnaft Cup legjobb négy csapata közé.