Bőle Lukácsról viszonylag ritkán olvasni a hazai sajtóban, pedig az idei évben gyakorlatilag kihagyhatatlan a román első osztályú CSM Iasi csapatából. A játékost több magyar klub is csábította az átigazolási szezonban, legkitartóbban a Haladás együttese, de ő inkább szerződést hosszabbított klubjával. Ennek okairól és egyebekről is kérdeztük a 26 esztendős középpályást, aki idén 6 bajnokin 3 gólnál jár, legutóbb épp a Steaua ellen egyenlített.

A Steauának gólt rúgni nem lehetett kis élmény.

– Persze, ez így van. A Steaua a legnagyobb csapat Romániában, bár most több problémával küzdenek, az európai kupaporondon is helyt kell állniuk, valamint a legjobb játékosaikat eladták, de így is nagy dolog pontot szerezni ellenük idegenben. A Nemzeti Stadionban játszottunk, nagy élmény volt! Gyönyörű a stadion, a pálya is nagyon jó minőségű. A gólnál jobb oldalról vittem befelé a labdát, majd ballal előttem. Jól eltalált lövés volt, de őszintén el kell ismerjem, hogy a kapus is hibázott.

2014-ben igazoltál a Iasi együtteséhez a kieső Kaposvárból. Mennyire más az NB I és a román első osztály, melyek a fő különbségek?

– Röviden összefoglalva: a román bajnokság inkább fizikálisan erősebb, mint a magyar, nagyobb iramú mérkőzésekkel.

Mennyi néző jár ki a meccseitekre? Több néző van a lelátókon Romániában, mint Magyarországon, ott is előfordulnak 1000 nézős meccsek?

– A stadionunk befogadó képessége kb. 12.000 fő, amely most esett át egy felújításon az Európa ligában való szereplésünk miatt. Igen, több néző van Romániában. Nagyon szeretik a labdarúgást, például a Steaua – Dinamo rangadóra 40.000-en voltak kíváncsiak. A mi meccsünkre is több ezren látogatnak ki, főleg ha jól megy a csapatnak. Játszottunk már többször telt ház előtt, nyilván sokkal nagyobb élmény ennyi szurkoló előtt pályára lépni.

Idén nyáron lejárt a szerződésed a Iasinál. Mi döntött a hosszabbítás mellett?

– A nyáron volt több lehetőségem is. Románián belül 5-6 csapat is szeretett volna leigazolni, de volt ajánlatom Magyarországról és más országokból szintén. Döntő szempont volt a maradásomban az, hogy indulhattunk az Európa-ligában, valamint hogy nagyon szeretnek és megbecsülnek a csapatnál. Nagyon sok üzenetet kaptam a szurkolóktól, hogy maradjak. Anyagilag lett volna sokkal jobb lehetőségem, de az előbb említett dolgok miatt úgy éreztem, hogy még maradnom kell egy évet.

Tavaly a hetedik helyen végeztetek. Hogy indulhattatok mégis az Európa-ligában?

– Így van. Az előttünk lévő csapatok pénzügyi problémák miatt nem indulhattak.

Ha már haza nem igazoltál, azért felmerül a kérdés, miután ilyen formában játszol, hogy titkon gondolsz-e a válogatott meghívóra?

– Ezen nem gondolkozom, inkább teszek érte. Természetesen, próbálok hétről-hétre úgy teljesíteni, hogy legyen esélyem odakerülni a keretbe.

Bernd Storck a napokban a magyar játékosok gyenge erőnlétére panaszkodott, és arra, hogy nem egységes módszer szerint mérik itthon a játékosok fizikai állapotát, mint például Németországban. Nálatok, a Iasi-nál és a bajnokságban mi a helyzet e téren? Vannak hasonló fizikai felmérések?

– Romániában sem egységesek ezek a fizikai terhelések és tesztek. Minden csapat a saját maga által összeállított tesztek alapján dolgozik.

Sokan gondolnák, hogy Romániában magyarként játszani nem lehet a legegyszerűbb. Ért bármilyen atrocitás?

– Nem érnek atrocitások, itt Iasiban a csapat és a szurkolók is szeretnek. Többek között a szurkolók ragaszkodása is oka volt annak, hogy maradtam.

Vannak esetleg magyarul beszélő csapattársaid? 

– Romániának ezen a felén nem igazán élnek magyarok, nincs olyan csapattársam sem, aki beszél magyarul. Olyanok vannak, akik tudnak pár szót, vagy esetleg játszottak Magyarországon. Immár nyugodtan elmondhatom, hogy sikerült beilleszkednem mind a csapatnál, mind a szurkolóknál.

Papp Levente