Miután az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel María Villar egy héttel ezelőtt visszalépett, a szlovén szövetséget 2011 óta irányító, 48 éves jogász egyetlen ellenfele a holland szövetség elnöke, Michael van Praag lesz.

Ceferin június elején jelentette be, hogy pályázik az elnöki posztra. Azóta többek között a magyar, a német, a francia, az albán, a bosnyák, a bolgár, a horvát, a görög, a ciprusi, a montenegrói, az orosz, a macedón, a román, a szerb, az olasz és a török szövetség is jelezte, hogy őt fogja támogatni, csakúgy, mint négy észak-európai ország futballszövetsége.

Van Praag mellett eddig egyedül az angolok álltak ki nyilvánosan.

 A visegrádi országok labdarúgó-szövetségeinek augusztusi, budapesti találkozóján mindhárom jelölt ismertette programját. A konferencián – amelyen Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Ausztria, Liechtenstein és Svájc sportági tisztségviselői voltak jelen – Ceferin, Van Praag és Villar szóban és írásban mutatta be elképzeléseit.

 "Hasznos volt a hamarosan szavazó tagszövetségek vezetői számára, hogy első kézből kaphattak információt a kandidálók programjáról. Mindenki érzékeli, hogy meg kell teremteni az európai labdarúgás szereplőinek fenntartható egyensúlyát, a kicsik és a nagyok igazságos együttélését, a kupaküzdelmek és a nemzeti válogatottak tekintetében egyaránt" – jelentette ki akkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja.

 Az MLSZ néhány nappal később közölte, hogy mindhárom jelöltet alkalmasnak tartja a poszt betöltésére, de a választáson a szlovén sportvezetőt fogja támogatni, mert benne “hosszabb távú megoldást is lát”.

"Figyelembe véve az UEFA előtt álló stratégiai feladatokat, az MLSZ szükségesnek tartja, hogy a szakmai vezetői felkészültség mellett a leendő elnök képes legyen hosszabb ideig a szervezet vezetésére. Mindezeket mérlegelve a Magyar Labdarúgó Szövetség az Athénban tartandó UEFA-kongresszuson Aleksander Ceferin elnökké választását támogatja" – tudatta a szövetség.

Mindezek mellett az MLSZ megjegyezte, hogy a választás eredményétől függetlenül azt várja, hogy az új elnök törekedjen az "európai labdarúgás szakmai színvonalának, társadalmi és gazdasági jelentőségének megőrzésére és növelésére, valamint erősítse az UEFA működésének transzparenciáját, és munkájában fokozottabb mértékben támaszkodjon a tagszövetségekre".

Ceferin augusztus végén a korrupció, a doppingolás és a fogadási csalások visszaszorítását nevezte legfőbb céljának. "Arra fogok törekedni, hogy megvédjem sportágunk integritását és biztosítsam a megfelelő környezetet minden résztvevő számára" – közölte. Hozzátette: olyan sportszervezetté akarja alakítani az UEFA-t, amely mintaként szolgálhat más sportágaknak is, valamint biztosítani akarja a fenntartható fejlődés feltételeit.

Kijelentette: hisz benne, hogy olyan új ötleteket és felfogást tud vinni az európai szövetségbe, amelyre a kontinens labdarúgásának a jövőben szüksége lesz. Az elnökjelölt optimista a választással kapcsolatban, szerinte Európa minden részéről széles a támogatottsága.

Később elárulta: nagyszerűnek tartja az új, 24 csapatos Európa-bajnoki rendszert, ezért biztosan nem változtatna rajta. "Az Európa-bajnokság 24 csapattal remek, a drukkerek között is sikert aratott, igaz, talán egy kicsit hosszú így a torna. A mostani formájában ráadásul a kisebb országoknak is több lehetőségük van kijutni rá" – mondta Ceferin. 

A szlovén jelölt elárulta: úgy érzi, jó helyzetből várja a szerdai választást, ám nem akarja elbízni magát. "Úgy érzem, én vagyok az esélyes, ugyanakkor még senki nem nyert addig, amíg nem választották meg" – jegyezte meg Ceferin. További tervei közül kiemelte, hogy az UEFA elnökeként elsődleges kérdésként kezelné a stadionokon belüli biztonság megoldását. Szerinte az UEFA a továbbiakban nem tehet úgy, mintha nem létezne ez a probléma. Ezzel kapcsolatban a nyári, franciaországi Eb-n történtekre is emlékeztetett, amelyen több mérkőzésen is botrányos jelentek játszódtak le a lelátón.

A szavazáson mind az 55 nemzeti szövetség képviselője részt vesz, és a két jelölt közül az nyer, aki a voksok több mint 50 százalékát megkapja. Ha ez tartózkodások miatt nem valósul meg, akkor a második körben az egyszerű többség dönt. Ha netán ezután sem lehet győztest hirdetni, akkor sorsolásra kerül sor.

Elnökválasztásra azért van szükség, mert a nemzetközi szövetség (FIFA) etikai biztossága decemberben Michel Platini alelnököt, az UEFA első számú vezetőjét “összeférhetetlenség” és “hűtlen kezelés” miatt eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől. A francia sportvezető májusban – miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem mentette fel őt, hanem csak hatról négy évre csökkentette eltiltását – szóban lemondott posztjáról, később pedig jelezte, hogy mindezt Athénban hivatalosan is megteszi majd – ehhez megkapta a jóváhagyást a FIFA etikai bizottságától. (MTI)