Ha bárki első pillantásra kiscsapatot keres az Európa Liga negyeddöntőjére maradt nyolc csapat között, valószínűleg a Slavia Praha tűnik elsőként szembe. A címvédő spanyol Sevillát kiverő prágaiakat azonban nemcsak nem szabad lebecsülni, hanem

a kakukktojás a nyolc közt máshol, egy európai színpadon sokkal ismerősebb, megszokott név mögött rejtőzik.

A Villarreal CF egy spanyolországi alig 50,000-es kisvárost képvisel, és immár hetedik (!) alkalommal van a legjobb nyolc között az UEFA Kupa majd az Európa Liga történetében, az európai futballelitben.

Az idei nyolcas EL-mezőny (Chelsea, Valencia, Napoli, Eintracht Frankfurt, Arsenal, Benfica, az említett Slavia Praha) hét csapata mind-mind Vila-Real Valencia tartományban fekvő kisvárosánál lélekszámban minimum hússzoros nagyságú európai nagyváros képviselője.

Hogy jutott el erre a szintre – a spanyol bajnokságban ebben a szezonban kiemelten erős kerete mellett is küszködő – csapat?

Egyszerű: Európában és a tradicionális spanyol óriások ellen rendszeresen veszteni való nélkül lépnek pályára. A januári Real Madrid elleni és a sokak számára még friss emlékű múlt heti Barcelona elleni bajnoki döntetlen (4-4) nem véletlen: a Villarreal az európai nagycsapatok ellen érzi otthon magát, és a héten a nagy szomszéd Valencia CF ellen folytathatja ezt a sorozatot.

Azt korántsem lehet mondani, hogy a vakszerencse vezette ide eddig a csapatot, csak az elmúlt három szezonban az AS Roma, a Liverpool és legutoljára a Lyont tolta a sors a Villarreal útjába. A mostani negyeddöntő a 2004-es UEFA elődöntő visszavágójának is tekinthető, amely párharc akkor a Valencia CF duplázásával: spanyol bajnoki-, és UEFA Kupa-győzelmével végződött. Ebben a sorozatban dupla esélye is lehet a visszavágásra a Villarrealnak, ha a Valencia ellen képes a helyi csodára. A Sevilla hatalmas EL-sorozata után, a spanyol hagyományokat követve idén is nehéz lenne elképzelni európai kupadöntőt spanyol csapat nélkül.

Ehhez a Villarrealnak a Valencia és az Arsenal-Napoli párharc nyertese áll csak az útjában, hogy történelme első kupadöntőjébe bejuthasson.

Az Arsenalt pedig Juan Roman Riquelme 2007-es a Gunners elleni BL-elődöntőben elhibázott tizenegyese óta szeretné a csapattal együtt lélegző, a város több mint felét befogadó Estadio de la Cerámica viszontlátni.

Idén sem lesz ez az első alkalom, hogy a Villarreal megmutathassa, mire képes jóval nagyobb háttérrel rendelkező nagyhatalmakkal szemben. A nyolcaddöntőben a talán legnehezebb lehetséges ellenfelet, az orosz listavezető, a szentpétervári 1-3 után is a legjobb csapatával felálló Zenitet – a közben a spanyol bajnokságra is félszemmel figyelő – Villarreal 2-1-gyel küldte haza. Érdemes felidézni ezt a mérkőzést, ha az figyeljük, milyen várható kezdőcsapat léphet majd pályára a Valencia ellen az Estadio de la Cerámicában csütörtökön.

A Villarreal – Zenit (2019. március 14.) meccsen az Andrés Fernández – Mario Gaspar, Funes Mori (Miguel Llambrich), Victor Ruiz, Jaume Costa; Cáseres (Morlanes), Iborra (Cazorla), Fornals; Gerard Moreno, Bacca összeállítású

sárga tengeralattjárónak becézett csapat Gerard Moreno és Bacca góljaival a volt Chealsea-s Ivanovic szépítésével szemben kerekedett felül. A kisváros nagycsapata idén evvel a gárdával szeretné immár végérvényesen beírni a nevét az európai futballtörténelembe.

Mihály Sztáray (LP Media / Kritik)