"Amiatt, hogy félig magyar vagyok, könnyebb volt a döntés"

"Sziával" köszöntél, amikor találkoztunk. Jól haladsz a magyar nyelvvel?

- Hú, nem könnyű a nyelv és a tudásom sem 100 százalékos még közel sem. Pár szót már elsajátítottam, tanulom a nyelvet, de őszintén szólva elég bonyolult, és nem haladok könnyen. Szerencsére azért a játékosok többségével megértjük egymást angolul is - mondta Anton Jönsson Salétros (teljes nevén Anton János Jönsson Salétros) a csakfoci.hu-nak.

Édesapád viszont elég jól elboldogul a nyelvünkkel, hiszen magyar. Mit tudsz a családod történetéről, a magyar gyökereidről?

- A nagyapám és a nagymamám az 1956-os forradalom során hagyták el az országot, és kerültek Svédországba. De több rokonunk él például Uruguayban és a világ más pontjain is.

Magáról Magyarországról mennyit tudtál, mielőtt ide igazoltál volna?

- Valamennyit azért tudtam, hiszen voltam itt előtte nagyjából tízszer, Budapesten, vagy éppen Balatonlellén, ahol szintén élnek rokonaink. De mióta itt vagyok, sokat járok-kelek Budapesten, szeretném minél jobban megismerni a várost. Az emberek pedig nagyon barátságosak, ez tetszik.

Mennyire volt "magyaros" egyébként a gyerekkorod?

- Különböző itteni ételekkel találkoztam például, amikor meglátogattuk a nagyszüleimet, de sajnos ők elhunytak, amikor még kicsi voltam, nagyjából 6 éves, utána pedig inkább már svédként nőttem fel, bár az édesapám néha főz egy-egy gulyást…

Hogyan kötöttél ki Újpesten? Mennyire volt benne a döntésedben az, hogy félig magyar vagy?

- Egy olyan helyzetbe kerültem a klubomnál, az AIK-nál, hogy bár elég sokat játszottam, de egy játékrendszer-váltás után a bal szélre kerültem, de jobban szerettem volna az eredeti posztomon, középső középpályásként futballozni, fejlődni, ahogy teszem azt például a svéd U21-es válogatottban is. Szerettem volna új tapasztalatot szerezni, és amikor jött a lehetőség, hogy Újpestre igazoljak, kapva kaptam az alkalmon, hogy itt fejlődjek tovább futballistaként és emberként is.

Amiatt, hogy félig magyar vagyok, könnyebb is volt talán a döntés, mert ismertem is kicsit az országot, így nem jelent olyan nagy váltást kulturálisan sem, hogy ide kerültem. Picit biztonságosabb is volt így meghozni a döntést.

Édesapám egyébként nem nagy futballszurkoló, de persze az Újpestet ő is ismerte.

"Megleptek minket a magyarok"

21 évesen mennyire volt tervezett az, hogy külföldre igazolsz?

- Őszintén szólva nem így terveztem, nyilván én is, mint sok fiatal svéd játékos, arról álmodoztam, hogy majd a Premier League-ben kötök ki. Ez persze most sincs még kizárva, sőt, de néha az embernek picit hosszabb utat kell választania ahhoz, hogy eljusson a céljához. Egy, az ellenkező irányba tett lépés is eljuttathat akár oda, ahová tartasz.

Svédországból eljöttél, mert a szélre kerültél, de ez eddig itt, Újpesten is előfordult már…

- Igen, rögtön az első meccsemen balhátvéd lettem, de továbbra is középső középpályásnak tartom magam. Picit egyfajta jolly joker vagyok, elég sok poszton tudok azért játszani, voltam már klasszikus 10-es is korábban, sőt, még korábban csatárként is futballoztam. A svéd válogatottban azonban szigorúan középpályásként számolnak velem.

Nemrég a magyar válogatottal játszottatok épp itt, Újpesten U21-es Eb-selejtezőt. Szép kis hullámvasútra ült fel mindkét csapat. Milyen volt a pályán a végül 2-2-s meccs?

- A svéd válogatott számára nem volt egy túl jó találkozó. Az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a svéd bajnokság már véget ért, és egy hosszú szezon végén a játékosok azért fáradtabbak, tompábbak. Emiatt sem voltunk túl éberek az első 20 percben, gyorsan kaptunk is két gólt. Ha jobban figyeltünk volna, szerintem megnyerhettük volna a mérkőzést. Hiányoztak meghatározó játékosok, igaz, ez a magyarokról is elmondható. Nagyon kemény találkozó volt összességében. De megmutatkozott a svédekre annyira jellemző, tipikus mentalitás 0-2 után, nem adjuk fel soha. Tudtuk, hogy nem játszottunk jól az első félidőben, de azt is, hogy képesek lehetünk két gólt is szerezni, ez a fajta hit nagyon jellemző ránk.

A magyar csapat jó benyomást tett rám, szerintem nagyon jó taktikát is választottak ellenünk, alaposan meg is leptek minket, nagy nyomást alá helyeztek a középpályán. Emelem a kalapom előttük.

Címerváltás: "Ilyenről nem is hallottam még"

Milyenek a tapasztalataid a magyar bajnoksággal kapcsolatban? Sokat beszélünk arról, hogy fejlődik a magyar foci, mert épülnek a stadionok, de valóban elég az ahhoz?

- Mielőtt idejöttem, nem igazán tudtam, vagy olvastam a magyar fociról. Szerintem elég jó a színvonal, nagyjából olyan, mint amire számítottam. Nem feltétlenül a stadionok építése hozza azért a színvonal emelkedését, nekem például az újpesti stadionnal sincs semmi problémám, pedig tudom, hogy nem új már. Részemről például jobban szeretem a klasszikusabb, történelmi stadionokat, mint a modern arénákat. Azért találkoztam itt picit rosszabb körülményekkel, pályaviszonyokkal is, mint például a legutóbbi meccsünkön, Dunaújvárosban. Nálunk, Svédországban is vegyesen találhatóak meg az új és régebbi stadionok, de összességében ott jobb a helyzet e téren.

Újpesten egy ritka problémával is szembe kellett nézni az utóbbi hónapokban, a szurkolók nem csak az eredmények miatt elégedetlenkedtek sokat, de még a címerváltás miatt is tüntettek, tüntetnek. Hozzátok mennyi jutott el ebből az öltözőbe, a pályára?

- Nyilván Újpesten, egy nagy klubnál mindenki többet szeretne, az eredményekben is. Keményen is dolgozunk azért, hogy előrelépjünk, de nem egyszerű a helyzet, hiszen sok új játékost kellett egyszerre beépítenie az edzőnknek. Mi viszont szeretnénk eljutni oda, ahová szerintünk tartozunk, az pedig az első három hely valamelyike. Ezért edzünk minden nap, ezért dolgozik a klubvezetés is. Ami a címerváltást illeti, csak annyit hallottam, hogy megváltoztatták, és ennyi. Svédországban egyébként nem is hallottam ehhez hasonlóról.

A ritmus más, a pénzek hasonlóak

A svéd bajnoksághoz képest hol jár az NB I? Miben látsz hasonlóságokat vagy épp nagy különbségeket? Más itt például a mentalitása a játékosoknak?

- Nem elsősorban a mentalitásban látom a különbséget, mert azért itt is nyerni akar mindenki, ez ugyanaz, mint otthon. Viszont a játék ritmusa, lüktetése egészen más itt, mint ott.

A magyar csapatok sokkal inkább direktebbek, előretörnek, játszani próbálnak, Svédországban viszont sokkal jobban odafigyelnek a labdatartásra, türelmesebbek a játékosok.

De azért bővebb összehasonlításra nem vállalkoznék, otthon azért négy évet játszottam, itt meg négy hónapot, még idő kell, hogy jobban megismerjem az itteni játékot, az ellenfeleket. Még nem is játszottam minden itteni csapat ellen. Ha megtörtént, könnyebb lesz válaszolni és összehasonlítani.

És hol keresnek a játékosok jobban?

- Amennyire tudom, nagy különbségek ebben nincsenek, a fizetések nagyjából egy szinten lehetnek, vannak persze azért kivételek.

Volt olyan ellenfeled már a magyar bajnokságban, aki különösen megnehezítette az életed a pályán?

- A Ferencváros 4-es számú játékosa (Stefan Spirovski, az FTC macedón válogatott középpályása – a szerk.), ellene nem volt könnyű játszani.

Az olaszverés háttere: Akadémiák, profizmus, belső erő

Elég komoly téma mostanság a magyar fociban, hogy mi a legjobb és járható út a hazai fiatal labdarúgók esetében: menjenek külföldre minél előbb vagy maradjanak itthon, amíg kész játékosok nem lesznek? Nálatok e téren mi a helyzet, mit mondanak egy fiatal svéd játékosnak?

Nálunk szerencsére olyan erős az akadémiai háttér, az utánpótlás, hogy nagyon fiatalon nem kell elhagynia senkinek az országot, ha fejlődni akar.

Szinte minden csapatnak van akadémiája, ahonnan remek játékosok kerülnek ki, elég, ha csak a már Dortmundban játszó Alexander Isak nevét említem, aki az AIK akadémiáján nevelkedett. Úgyhogy nálunk ez a téma azért nem olyan égető, az akadémisták felkerülnek viszonylag korán a felnőttcsapatokhoz is, onnan igazolnak általában aztán külföldre, erősebb bajnokságokba. Az AIK-nál például 2009 óta működik az akadémia, és sikerrel, azóta folyamatos a fejlődés, a teljes állásban dolgozó utánpótlás-edzők magas színvonalú munkát végeznek, 100 százalékban csak a futballal foglalkoznak. Minden nagyon jól megszervezett, profik a körülmények és a fizikális felkészítés mellett a pszichológiai tréningre is nagyon odafigyelnek. Talán ezért is olyan céltudatosak, nyugodtak és profik a svéd, vagy úgy általában a skandináv játékosok.

Ez kellett ahhoz is, hogy az olasz válogatottat elbúcsúztassa Svédország a vb-től? Azért sokakat meglepett az eredmény, főleg az olaszokat…

- Nagyon jó most a válogatottunk és a szövetségi kapitány is kiváló munkát végez, aki azután ült le a válogatott kispadjára, hogy bajnok lett (Janne Andersson 2015-ben lett aranyérmes az IFK Norköpping együttesével – a szerk.). 2015-ben az U21-es csapat Európa-bajnok lett. Azok a játékosok jönnek most fel felnőtt szinten is, akik anno elkezdték az emelt szintű akadémiai képzést, így jutottunk el odáig, hogy Svédország ma már topcsapatokkal, például az olaszokkal is fel tudja venni a versenyt. A háttérben működő utánpótlás-rendszer elkezdte hozni az eredményeket. Hogy a vb-n meddig juthat a csapat? Láttad a kalapokat? Ha jól emlékszem, a brazilokkal, a spanyolokkal vagy a szerbekkel is egy csoportba kerülhetünk akár. Egy ilyen csoportból kisebb csoda kellene a továbbjutáshoz, de már megmutattuk, számolni kell velünk, bármi előfordulhat, megfelelő felkészüléssel, azzal a belső erővel, ami a csapatban megvan, sokáig eljuthatunk.

Ibrával vagy Ibra nélkül?

- Erre nagyon nehéz válaszolni. Ő minden idők legjobb svéd játékosa, talán ő is marad, ez nem is kérdés, de hogy helye van-e a csapatban most, azt nem nekem kellene megmondani.

Neked ő volt a példaképed vagy valaki más?

- Steven Gerrard és Andrea Pirlo volt a két játékos, akire mindig felnéztem. Előbbi miatt is lettem Liverpool-szurkoló.

"Nehéz lenne egy olyan ország válogatottjában játszani, amelynek a nyelvét sem beszélem még"

Az U17-es, az U19-es és az U21-es svéd válogatottnak is tagja voltál. Mikor lehetsz ott a felnőtt-válogatottban?

- Néhány lépést addig meg kell még azért tennem. De úgy érzem, van esélyem arra, hogy eljussak az A-csapatig. Még egyelőre nem tartok azért ott.

És a magyar válogatottság?

Technikailag lenne rá lehetőségem. De nehéz lenne egy olyan ország válogatottjában játszani, amelynek a nyelvét sem beszélem még. Bár vannak már a csapatban, akik Janinak szólítanak…

DUDÁS GÁBOR

Anton Jönsson Salétros

Született: 1996. április 12.

Eddigi klubjai: Enskede, AIK Stockholm (2010-2017), Újpest (2017-)

Legnagyobb sikerei: Svéd bajnoki ezüstérmes, 2x bronzérmes, U17-es vb- és Eb-bronzérmes