Andreas Möller a Frankfurter Rundschau című német lapnak friss Eb-élményeiről, a magyar válogatott hazatéréséről is beszélt.

– Leírhatatlan volt az egész. 20 ezer ember várt minket Budapesten, óriási volt az eufória és fantasztikus az atmoszféra. A magyar labdarúgás számára egy sikertörténet volt az Eb, az, ahogyan a csapat képviselte az országot. És a sok magyar szurkoló miatt, akik Franciaországba is eljöttek, azt mondom, ez egy nyári tündérmese volt.

 

Bernd Storck jobbkeze a későbbi Európa-bajnok Portugália elleni, 3-3-s csoportmeccsről is szívesen szót ejtett.

– És képzelje el, ha Elek Ákos kapufája befelé pattan, kieshettek volna a portugálok. Ilyen kevésen múlik a siker és a kudarc. Számomra egyértelműen az Eb egyik legjobb meccse volt, izgalmas játékkal és nagyszerű taktikai húzásokkal.

 

Möller szerint nem baj, hogy végre újra új győztest avattak az Európa-bajnokságon., mégha a portugálok útja meglehetősen rögös is volt.

– Összességében ez jót tesz a labdarúgásnak, továbbra is kiszámíthatatlan marad a játék. A foci szabályai szerint nem kell a csapatoknak 90 perc alatt nyerniük a kieséses szakaszban, lehet erről vitatkozni, de ha úgy fogjuk fel az Eb-t, mint egy maratont, akkor mondhatjuk, hogy senki nem tudta utolérni a portugálokat. A múltbeli világ és Európa-bajnokoknak is voltak gyengébb meccseik, elég, ha csak a mi 1996-os győzelmünket említem, elég kemény volt eljutni az aranyig – emlékezett vissza 20 évvel ezelőtti Eb-sikerére a korábbi német válogatott középpályás.

Möller reagált azokra a felhangokra is (többek között Joachim Löw is szó emelt a bővítés ellen), amelyek szerint túl sok a 24 csapat a kontinenstornán, és a minőség rovására megy a mennyiség.

– Kezd elegem lenni ebből a vitából, meg hogy unalmasak voltak a meccsek. Szerintem ez tiszteletlenség a csapatokkal szemben. Én egyértelműen amellett vagyok, hogy egy nagy torna ne csak a nagycsapatokról szóljon. Ott voltam, láthattam közelről és minden tiszteletem például az albánoké, az északíreké, a walesieké, az íreké és persze a magyar válogatottról se feledkezzünk meg. Mindegyik csapat remek meccseket játszott. Lehet vitatkozni azon is, hogy jussanak-e tovább a legjobb harmadik helyezettek is a csoportkörből, de szerintem pont ez kínál lehetőséget a kisebb országoknak, hogy „robbantsanak”. Persze, nem mindegyik mérkőzés volt kiemelkedő színvonalú, de a nagyobb válogatottaknak és szupersztárjaiknak is nagyon meg kellett dolgozniuk a sikerért.

 

Möller röviden kitért a válogatott kapcsán Bernd Storckra is.

– Ha lehet, még többet kommunikálunk, mint az első hetekben, sőt, még többet filozofálunk a fociról, tudjuk, hogy van még miben fejlődnünk. Taktikában, edzésekben, sok minden másban. Remekül kijövünk egymással.

 

 Möller Magyarországon olyan célt talált magának, amellyel nagyon szívesen foglalkozik.

– Nagyon szeretem a munkámat a magyar válogatottnál, remek móka az ittlétem. Ez az az edzői munka, amire azóta vártam, hogy 2005-ben végzett tréner lettem – fogalmazott.

 

Az egykori világbajnok így egyelőre nem is gondol arra, hogy esetleg hazatérjen.

– Semmiféle ilyen lépést nem tervezek jelenleg. Csak néhány hónapja vagyok itt, mostantól pedig újra az ellenfeleket figyelem majd meg. Most minden figyelmünk már a vb-selejtezőkre irányul, Magyarország szeretne hosszabb távon is visszatérni a nemzetközi porondra. Kemény csoportba kerültünk Portugáliával és Svájccal, de előre nem lehet leírni az esélyeinket ellenük sem. Az első meccsünket majd a Feröer-szigetek ellen játsszuk szeptember 6-án

– tekintett előre a nemzeti csapat második embere.