Az eseményen öt-öt darab öt-, illetve hatcsapatos csoportot alakítanak ki, ezekből az első kettő jut ki a kontinensviadalra. A játéknapokat jövő márciusban, júniusban, szeptemberben, októberben és novemberben dupla fordulók keretében tartják, az ötcsapatos csoportok résztvevőinek pedig lesz két szabadnapjuk.

Az első kalapot két részre osztották, mert a Nemzetek Ligája jövő júniusi négyes döntőjében érdekelt válogatottaknak – Portugália, Svájc, Hollandia és Anglia – mindenképpen ötcsapatos csoportba kell kerülniük, hogy számukra szabad legyen a döntő időpontja.

További kikötések, hogy a 2020-as Eb-nek otthont adó 12 ország csapatai közül legfeljebb kettő szerepelhet azonos csoportban, hogy a házigazdák mindegyikének legyen esélye a részvétel kiharcolására, illetve azon országokból is legfeljebb kettő kerülhet azonos csoportba, amelyeket szélsőséges téli időjárás szokott sújtani. Öt párharc – örmény-azeri, gibraltári-spanyol, koszovói-bosnyák, koszovói-szerb és ukrán-orosz – politikai okokból nem engedélyezett.

Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy a nagy rivális románokat nem kaphatja Marco Rossi szövetségi kapitány együttese, mivel a szomszédos ország csapatát is a negyedik kalapba sorolták. Ami az erőviszonyok figyelembevételével fontos lenne a nemzeti együttes számára, hogy a második kalapból elkerülje a kiemelkedőnek tűnő Németországot, mert ellenkező esetben – a papírforma alapján – minimálisra csökkenne az esélye a biztos Eb-részvételt jelentő első két hely megszerzésére.

Amennyiben nem sikerül az első két helyen végezni, akkor sem reménytelen a kvalifikáció kiharcolása, mert az ősszel zárult Nemzetek Ligája alapján 4×4 olyan válogatott megküzdhet a fennmaradó négy helyért, amely lemarad a hagyományos Eb-selejtezőkön. A magyar válogatott a C osztályban elért csoportmásodik helyével megőrizte az esélyét, hogy Eb-helyért mérkőzhessen 2020 márciusában.

Alapesetben minden osztályban a csoportgyőztesek elődöntő-döntő rendszerben mérkőznek meg az indulás jogáért. Valójában viszont azon csapatok szerepelnek majd a rájátszásokban, amelyek az adott osztályban a legelőkelőbb helyen zártak, de a 2019 őszén záruló hagyományos Eb-selejtezők során lemaradnak a részvételt garantáló első és második helyekről. Ez azt jelenti, hogy ha van olyan csoportgyőztes, amely sikerrel vette a hagyományos Eb-selejtezőt, akkor a csoportmásodikok közül a legjobb kerül a helyére a rájátszásba. Ott a legelőkelőbb helyen rangsorolt válogatott fogadja a legalacsonyabb besorolásút – a második a harmadikat -, s a továbbjutás egy meccsen dől el.

A 2020-as Eb-nek 12 ország 12 városa ad otthont, köztük Budapest is, ahol három csoportmérkőzésre és egy nyolcaddöntőre kerül sor. A rendezők részvétel esetén a csoportkörben két meccset hazai pályán játszhatnak.(MTI)