– Zenetagozatos általános iskolába jártam és rendszeresen énekeltem a kórusban – kezdte Király Botond a csakfoci.hu-nak. – A suliban akkoriban gyakran tartottak hangszerbemutatókat, nekem a hegedű annyira megtetszett, hogy a zeneiskolában hat éven keresztül hegedülni tanultam. Nem voltam ugyan egy Paganini, de nagyon élveztem. Aztán a gimiben a bátyámmal folyamatosan zenéltünk, volt egy First Hits névre hallgató zenekarunk, amellyel felléptünk falunapokon és a suli bálokon. Akkoriban basszusgitároztam és énekeltem is, de már egyre komolyabban vettem a futballt, így egy idő után a zene háttérbe szorult.

A Vasas játékosa azonban nem bírta sokáig zenélés nélkül.

– Miután Pápáról felköltöztem Budapestre, elkezdtem heti egy alkalommal Oláh Sándor énektanárhoz járni, aki a második óra után mondta, hogy érdemesebb lenne komolyabban is foglalkoznom az énekléssel. Voltak már fellépésem, egyelőre még egy Budapest Parkot vagy Arénát nem töltök meg, de valahol el kell kezdeni. A bátyámmal például nyáron zenélünk majd egy közös barátunk esküvőjén.

Király Botondnak komoly tervei vannak énekesként.

– A Facebook-oldalamra fel szoktam rakni egy-egy általam előadott dalt, szerencsére jól fogadják az ismerőseim, de idegenektől is kapok pozitív visszajelzéseket.

Nyárra még komolyabb terveink vannak: az énektanárom több musicalt is rendez és a Don Quijote-ban én is kapok egy szerepet, amellyel nyáron szabadtéri fellépéseket tervezünk. Persze, ezt akkor tudom vállalni, ha a foci mellett jut rá időm. Nagyon szeretem ezt a műfajt, ha majd valamikor, úgy tíz év múlva befejezem a pályafutásomat, szívesen foglalkoznék még komolyabban a zenéléssel.

Remek hangja van a Vasas támadójának. Hallgasd meg te is!