Három forduló, három győzelem – mindezt egy fiatalokkal teletűzdelt csapattal. Így kezdte a szezont a Vasas, amelynek ügyvezetőjét arról is kérdeztünk, mennyiben vakmerő a klub stratégiája, főleg nehéz helyzetekben. Vancsa Miklós beszél arról is, hogyan “szerel” le egy túl sokat kérő kiszemeltet, arról is, mikor ment be az öltözőbe és miért, de szóba került az is, mitől működik a Jámbor Jánossal való munka évek óta, de a játékosaikért tett több százezres ajánlatok is témát szolgáltattak. Tilos passzolni Vancsa Miklóssal.

 

1. félidő:

1. Nyilatkozataiban nem szokott mellébeszélni, ha a játékosok teljesítményéről van szó, tavaly is többször bírálta idény közben a keret tagjait. Megteszi ezt az öltözőben is?

– Egyetértek, nem vagyok egy mellébeszélő típus, de tudni kell, hogy én minden egyes Vasas-játékost szeretek, de ez nem egy szociális otthon, itt teljesíteni kell. Azoknak, akik Mészöly, Puskás Lajos, Berendi, Ihász, Komjáti, Várady, Izsó és megannyi legenda mezét viselik, tudniuk kell, milyen szerelés is van rajtuk. Tavaly nagyon idegesített, hogy a feljutásunkat követően a bajnokság elején a játékoskeret több tagja folyamatosan azt hangoztatta, mekkora, de mekkora csapat vagyunk, miközben alig volt pontunk – na ezt például szóvá tettem. Amúgy nem sűrűn járkálok az öltözőbe, ha kell és szükségét látom, beballagok, kb. 3-4 perc alatt elmondom, amit gondolok, kertelés nélkül és átadom a terepet. Én sem szerettem, ha a vezetők az öltözőben okoskodnak.

 

2. Úgy hírlik, elég gyorsan zár le tárgyalásokat, ha igazolásról van szó, és ha egy játékos túl sokat kér, ajtót mutat neki. Mi volt a legdurvább, amit eddig mondott játékosnak, vagy játékos Önnek?

– Általában azt gondolom egy tárgyalásról, hogy mindjárt a legelején látni lehet, hogy érdemes-e folytatni avagy nem. Minek vegyük el egymás idejét, ha esély sincs a megegyezésre? Hallottam durva igényeket az elmúlt 15-16 évben, az elején még néztem és szörnyülködtem, ma már kivágom magam ügyes válaszokkal és például megkérdezem, hogy “És ezért a pénzért csak edzésre szeretnél járni vagy garantálsz is valamit?” Azért szerencsére ma már általában mindenki nagyjából jól “árazza be magát”, vagy ha ő maga nem is képes rá feltétlenül, az ügynöke általában megteszi helyette, így a korábbiakhoz képest kevesebb az “eltévedt” játékos.

 

3. A Vasas költségvetése köztudottan nem tartozik a legnagyobbak közé, idén a pályán mégis felveszik a versenyt a legjobbakkal is. Mivel tudják ellensúlyozni a nagy különbségeket?

– Költségvetésünk Jámbor Jánosnak köszönhetően ma már nem a legkisebbek egyike, de valóban nem tartozunk a legnagyobbak közé sem. Természetesen nagyon örülnénk egy “váratlan külsős támogatónak”, hiszen az elmúlt másfél évtizedben megdolgoztunk érte. Igyekszünk mi is tehetős szponzorokat szerezni, egyelőre komoly sikerek nélkül.

 

4. Évek óta megbonthatatlan és sikeres párost alkotnak Jámbor Jánossal. Volt-e olyan dolog, amit nagyon másként láttak, és amiről végül sikerült meggyőzni a másikat?

– Másként láttunk dolgokat, de alapvetően nagyon másként szinte sohasem, ellenkező esetben nem tudtunk volna ilyen hosszú ideje együtt dolgozni. Viszont nemcsak az egyetértések és az egyet nem értések döntenek el egy hosszabb távú közös munkát, hanem még számtalan dolog, ami szerintem közöttünk megfelelően működik. János nem várja el a bólogatást, sőt kifejezetten kéri az ellenvéleményt, ahogy szokta mondani, ő sem tévedhetetlen és fontos a vélemények megvitatása. A viszonyunk mindig az adott szituációtól függ. Ha dolgozunk, akkor nincs apelláta és ez így van rendjén, de ha közös program van – ami leginkább azt jelenti, hogy együtt sportolunk -, akkor jókedv és kacagás jellemzi a kapcsolatunkat. Focizunk, röpizünk, pingpongozunk, futunk. Egy szívfájdalmam van, hogy a teniszre nem tudtam még rávenni, pedig az nekem nagyon megy.

 

5. Ki dönt a játékos igazolásokban, edzőkérdésekben?

– Az edzőkérdés elsősorban János privilégiuma, persze a véleményemet kikéri, az átigazolásokban közösen döntünk az aktuális edzővel kiegészülve, ám előfordul, hogy egyikünk sem tud dönteni, mert eldönti a pénz.

 

6. Úgy hírlik, hogy Michael Oenning Bernd Storck sugallatára került képbe a Vasasnál, és a kapitány gyakran fel is tűnik Angyalföldön. Milyen gyakran egyeztetnek vele a vezetők vagy akár a Vasas német edzője? Miért döntöttek épp a német vonal mellett?

– Szögezzünk le valamit: Jámbor János a nürnbergi érdekeltségei kapcsán ismerte Michael Oenninget, hiszen akkoriban éppen ő volt ott az edző, támogatónk pedig kacérkodott a német csapat szponzorálásával is. Az egy másik kérdés hogy Bernd Storck jó szívvel ajánlotta őt a Vasasnak, de nem súgta, sugallta, ennél azért komolyabb emberek vagyunk.

 

7. Nem csináltak titkot abból a szezon előtt, hogy Michael Oenninggel pár dolgot tisztázni kellett a folytatáshoz. Mik voltak azok a legfontosabb kérdések, amikben meg kellett állapodni, és hogyan oldották meg azokat?

– Michael egy rendkívül nyugodt, pozitív ember, és egyben szakember. Sohasem felejtem el, amikor az utolsó fordulók egyikében, miután simán kikaptunk a 10 emberrel játszó Diósgyőrtől a Fáy utcában, elképzelni nem tudtam, hogy mi lesz velünk, hogyan tudunk bennmaradni. Ehhez képest ő hétfőn bejött és szentül meg volt arról győződve, hogy egyrészt bennmaradunk, másrészt nyerünk Békéscsabán, majd a Puskás és az MTK ellen is. Irigylem a pozitív gondolkodását, szerintem a magyar társadalmat nem tanították meg erre.

A kérdésre válaszolva: a bajnokság után értékeltük a tavaszt, elmondtuk a jövővel kapcsolatos gondolatainkat, terveinket, amik alapvetően nem voltak mások, így folytattuk, folytatjuk a közös munkát.

8. A Vasas tavaly az utolsó fordulókban a kiesés ellen vívott élet-halál harcot, és három MLSZ által támogatott fiatal volt a pályán folyamatosan. Nem gondolják úgy, hogy ez több volt, mint vakmerőség?

– Amikor 2014 január 1.-én elkezdtük a munkát, és a Vasas az NB II-ben 3 pontra volt a kieső helyektől a másodosztályban, alapvető stratégiai célként zömében fiatal magyar játékosok szerepeltetését tűztük ki. Ettől nem kívántunk eltérni az NB II-es bajnoki cím után sem, már az élvonalban, de a hirtelen jött létszámcsökkentés hatalmas teherként nehezedett ránk, hiszen ennek a fiatal társaságnak a “másfél” osztály megugrása várhatóan kíméletlenül nehéz feladatnak tűnt. Ennek ellenére nem tértünk le erről az útról, de vakmerőségnek nem nevezném azt, amit egyébként a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége is zászlajára tűzött és teljesen helyesen anyagilag is díjaz.

 

9. Az elmúlt egy évben hét utánpótlás-válogatott játékost igazoltak, van köztük olyan, aki 17 éves csupán, de már az első csapattal edz. Egyetlen más csapat sem igazolt ilyen mennyiségben magyar fiatalokat. Megfigyelőkkel dolgoznak, vagy Ön nézi ki ezeket a fiúkat? 

– Vannak, akik a Vasas Kubala Akadémiáról kerülnek a Vasas felnőtt csapatához, például Ádám Martin, Berecz Zsombor, Vida Máté és az új hullám képviseletében Kleisz Márk és társai. Természetesen hozunk “házon” kívülről is tehetséget is, de a pontos receptet nem szívesen árulom el. Maradjunk annyiban, hogy a szemünknek hiszünk leginkább. Nagyon örülök Gergye Dániel Vasasba-igazolásának, tudjuk, hogy ő ma még nem tud segíteni, de a holnap az övé. A tavalyi igazolásaink közül Szivacski Donát folyamatos kezdő, de nemsokára eljön Murka Bendek vagy Czingráber Máté ideje is.

 

10. A Vasas foglalkoztatja az NB I-ben a legtöbb fiatal játékost. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy pár év múlva csak magyar tehetségek alkotják majd a csapatot? Hírlik az is, hogy a jövő érdekében Jámbor János esetleg beszállna alacsonyabb osztályú klubba is, hogy a Vasasnak legyen fiókcsapata. Van-e ilyen szándék?

– Azt hogy csak magyarok azt igen, azt hogy csak magyar fiatalok, azt kevésbé, de törekszünk rá, ahogy eddig is tettük. Mondom ezt úgy, hogy annak a külföldinek, aki ezeknek a fiataloknak bármilyen szinten példát tud mutatni, mindig lesz helye a Vasasban. Szerencsénkre most van több ilyen játékosunk, és hála Istennek nemcsak külföldi, de magyar is. Ami az esetleges fiókcsapatot illeti: volt is ilyen szándék és van is. György Tamással folyamatosak az egyeztetések a Siófok közös tulajdonlásáról, működtetéséről. Közösen szeretnénk klubot építeni, amelynek a pillérei a Vasas Kubala Akadémia, a Siófok és a Vasas Futball Club Kft. lennének.

 

 (Fotó: vasasfc.hu)

 

2. félidő:

 

1. Henning Berg szerint szerencsés volt a Vasas, mert három, fáradt kupainduló volt az ellenfél. Ez valóban ekkora előny volt, vagy nem ezen múlt?

– Sokat tettünk mindhárom mérkőzésen a győzelemért, a szerencsére utalni minimum nem elegáns, egy sokkal nagyobb lehetőségekkel bíró klub vezetőedzőjeként. Nyilván fáradtabbak lehettek, de mi is edzettünk keményen azon a napon, amikor ők mérkőzést játszottak, nem fogjuk szégyellni magunkat, mert a sorsolás úgy hozta, hogy pont ezekkel a csapatokkal kerültünk szembe. Nézőpont kérdése az egész: voltak szakértők, akik azt mondták hogy a 3 meccsből nem szerzünk pontot sem, és olyanok is, akik azt mondták, amit korábban is, hogy biztos kieső a Vasas. Persze még előfordulhat ez is, de mi egyelőre – ha nem haragszanak meg a szakértők – büszkék vagyunk a magyar fiatalokkal teletűzdelt csapatunk sikereire.

 

2. Pletykák szerint több százezer eurós ajánlatokra mondtak nemet idén nyáron a fiatal játékosaikat illetően. Mi volt a legnagyobb ajánlat, amit visszautasítottak?

– Nagyon keresettek a játékosaink, rengeteg ajánlatot kapunk itthonról és külföldről egyaránt. Megint csak Jámbor Jánost kell említenem, akinek hála nincs rajtunk anyagi kényszer ezeknek a labdarúgóknak az értékesítésére, tudjuk működtetni a klubot ezen bevételek nélkül is, pedig volt olyan konkrét ajánlat, amire nagyon nehéz volt nemet mondani. Büszkén mondom: ma már megtehetjük, hogy visszautasítjuk az ajánlatot, ha nem éri el az elvárt szintet. Ezzel együtt a mi játékosaink is eladóak, és egy futballista karrierjére is tekintettel vagyunk mindig, ahogy voltunk anno Bogdán Ádám esetében is, akit kevésért adtunk el, de úgy, hogy később a kevésből sokkal több lett.

 

3. Ha három magyar játékost leigazolhatna az NB I-ből, kik lennének azok?

– Először is: nekem a Vasas-játékosok a legjobbak, akárhogyan is szerepeljünk. Viszont nem látom azokat a Magyarországon játszó magyar játékosokat, akik nagyságrendekkel jobbak lennének, mint a mieink, még ha Gera Zoli vagy Kovács Pisti érkezése ellen egyáltalán nem tiltakoznék.

 

4. Ügyvezetőként mi volt eddig a  legjobb és legrosszabb döntése?

– Szerencsére sokkal több volt a jó döntésem, mint a rossz, egyébként már rég nem lennék  helyemen. A legjobb döntéseim egyike a Bogdán Ádám-féle megállapodás tető alá hozása volt, amiből komoly bevétele lett a klubnak, sőt a fennmaradásának az egyik záloga is volt az akkori időkben, persze mások hathatós segítségének köszönhetően is maradt életben a Vasas FC. Természetesen voltak hibás döntéseim, ebben a szakmában ez benne van, de legrosszabb nem volt.

 

5. Milyen a viszonya a többi klub vezetőjével, kivel a legjobb?

– Nehéz eset vagyok, tudom hogy az ügyvezető kollégák nem mindegyike szívlel, de nincs ezzel semmi baj, tudom, kik ők és a “szimpátia” velük kölcsönös. Akadnak, akikkel kimondottan jó viszonyt ápolok. Érdekes, hogy a régebbi kollégákkal jobban kijöttem, nagyon szerettem és csíptem például Illés Jánost, okos és mindig frappáns volt, bár rossz a múlt idő, mert újra a “fronton” van.

 

6. 15 éve nem volt dobogós a Vasas az NB I-ben. Lát rá esélyt, hogy ez megszakadjon, és kilépjenek a nemzetközi porondra, vagy ez még korai lenne?

– Ha augusztus végén is az első ötben leszünk, akkor egy német élcsapat meghívásának teszünk eleget a válogatott szünetben, ez egy jó teszt lesz, de remélem nagyon tartalékosak leszünk….nemcsak a kanadai, macedón és montenegrói válogatottjaink miatt. Nyertünk három meccset, örülünk ennek, de nem téveszt meg bennünket a sorozat. Megyünk tovább, nyugodt évet szeretnénk, nyugodtabbat, mint a tavalyi, sőt, ha lehet, sokkal nyugodtabbat… Viszont 2-3 éven belül ez a Vasas eredményeket fog produkálni, hogy pontosan milyeneket, azt nyilván nem tudom megmondani, de hogy sikereink lesznek és boldog szurkolóink, abban egészen biztos vagyok. Apropó szurkolók: ilyen csodálatos szurkolótábora senkinek nincs, ahogy egy Vasas-drukker tudja szeretni a csapatát, olyat még soha nem láttam, köszönjük nekik. Komoly szerepük van abban, hogy megőriztük NB I-es tagságunkat.

 

7. Mit szólnak ahhoz az újra visszatérő kritikához, hogy túl sok a budapesti csapat az NB I-ben?

– Hagyjuk már ezt… Mihez viszonyítunk? Nos, a XIII. kerület 140-150 000 lakosú, Debrecent és Miskolcot leszámítva a többi vidéki csapat városainak létszáma ettől kisebb. Miért ne lehetne ilyen alapon bármely budapesti klubnak létjogosultsága, hiszen kb. 400 000 lakosra jut egy csapat. Akár a magyar GDP budapesti arányát is vehetjük szempontnak, ilyen alapon is bőven van helye ennek az 5 nagy múltú pesti csapatnak az NB I-ben. Ennek a témának a feszegetése szerintem önmagában blődség, régi, populáris felvetés, hangulatot lehet vele teremteni ugyan, de teljesen feleslegesen.

 

8. Ha egy dolgot megváltoztathatna a magyar futballban, mi lenne az?

– Nem értem, hogy játékvezetés miért tabu?! Az élet minden területén lehet véleményt nyilvánítani, nálunk erről nem. Ha például látunk élőben vagy a televízióban egy egyértelmű leshelyzetet vagy 11-est, azt miért nem lehet véleményezni? Nem habzó szájjal, hanem normális stílusban. Bizonyos szituációkat lehet többféleképpen megítélni, de amikor olyan objektív dolgok nem sikerülnek egy játékvezetőnek, hogy a sorfalat ne 9 méterre, hanem 12-13 méterre állítsa, azt nem szabadna szó nélkül hagyni.

 

9. Korábban egy másik egykori kiválóság, Détári Lajos mondta még, hogy öltönyben is be tudná adni rendesen a szögleteket, amiket a játékosai rendszeresen elrontottak. Vancsa Miklós is képes lenne rá?

– Nemrégen az egyik Vasas-edzésen a kapu mögül becsavartam egy labdát, aztán mérlegeltem hogy melyik a nagyobb dolog?! A sikerélmény okozta öröm vagy a szép új cipőm tönkretétele. Mivel nehezen tudtam dönteni, rájöttem, fel kell hagynom a labdarúgással… De nem überelni akartam Dömét, aki a világ egyik legjobb játékosa volt.

 

10. Azt mondják, pár év múlva már egy másik Vancsától lesz hangos a magyar futball. Úgy hírlik, a kisebbik fia korosztálya egyik legjobbja. Milyen karriert lát a fiúban?

– Remélem, két Vancsától is hangos lesz… A nagyobbik fiam kiemelkedő képességű a pénzügyi matematika és modellezés területén, komoly jövőt jósolnak neki ezen a pályán. Ő is focizott korábban, simán NB I-es focista lehetett volna, de más utat választott, inkább szellemi adottságait igyekszik kihasználni, és szerintem jól is döntött. A kicsi is okos, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy marad a futballpályán, bár egy holland scout fél éve csábítja az Arsenalhoz, az Ajaxnál is benn van a neve a megfigyelő noteszében, mint korosztálya  egyik legjobbja Magyarországon. Nem álmodozunk, az út hosszú, edzünk, tanulunk és próbáljuk a személyiségét jó irányba terelni, ami – hozzáteszem – nem csupán a család feladata, de a magyar futballban dolgozó edző és valamennyi szakember, vezető és a szövetség is azon kell fáradozzon, hogy őt és a hozzá hasonló tehetségeket megfelelően képezze, menedzselje, hogy valóban befussák azt a karriert, ami tehetségük alapján megadathat nekik.

 

Mokány Lajos