A Munkácsról származó ukrán légiós, Jurij Habovda a Balmazújváros után a Haladásnak is nagy erőssége. A 29 éves védő / középpályás klubjáról, az NB I-ről, Horváth Ferencről és a Fradi ukránjairól is beszélt hazája egyik lapjának, a football24-nek. Témák szerint idézzük nyilatkozatát.

A Haladás gyenge őszi szerepléséről

Sok összetevős a probléma. elkezdtük egy edzővel az idényt, aztán több szerencsétlen meccs után jött a váltás, és egy másik edző, így nagyjából újra is kellett mindent kezdenünk. Rengeteg hibát követtünk el, büntetőket is rontottunk, miközben sok gólt kaptunk a meccsek hajrájában. Nagyon nehéz így pszichológiailag is összekapni egy csapatot. Az egyik meccsen legyőzzük a Ferencvárost, aztán kikapunk a kiesőjelölttől. Hiányzik a stabilitás a csapatunkból.

Horváth Ferenc vezetőedzőről

Jó ideje ismerem már, hiszen Balmazújvárosban is együtt dolgoztunk. Az érkezése számomra egy kellemes meglepetés volt, nekem ő olyan, mintha az itteni “apám” lenne. Nagyon jól megértjük egymást, sokat beszélünk angolul, igyekszem segíteni a munkáját, ő pedig a csapat egyik vezéralakjaként tekint rám.

Nagyon “ukrán” mentalitása van az edzőnknek, tetszik neki, ha egy csapat foggal-körömmel harcol a pályán. Az ő csapatai soha nem játszanak töketlen focit. Támogatom mindenben és biztosan állíthatom, hogy nem miatta vannak ilyen rossz eredményei a Haladásnak.

Ki a “főnök” a Haladás öltözőjében, Horváth vagy a helyi legenda, Király Gábor?

Az edzőnknek is meg kellett birkóznia ezzel a feladattal. Nagy elismerés illeti Királyt a személyiségéért és a professzionalizmusáért, neki és a csapatnak is voltak nehezebb mérkőzései az idényben. Elképzelheti, mennyire kemény volt egy új edzőnek megtalálnia egy ilyen helyzetben a közös hangot Királlyal, aki tényleg egy legenda itt, de Horváthnak sikerült. Meghúzta azt, hogy Király helyett egy fiatalabb kapusnak adott bizalmat, aki aztán meg is hálálta azt, például 11-est is hárított a Ferencváros ellen, többször is szuperül védett. Király pedig elfogadt a helyzetet, sőt, segítette is az edzőt és a kapuskollégáját is, ezzel is megmutatva, hogy igazi profi. És mint kiderült, Király egy olyan ember, akivel nagyon jól el lehet beszélgetni, egy igazán szociális és nagylelkű fickó. Van is már Király-féle mackóalsóm, aláírással, sőt, a saját márkás kesztyűiből is beszereztem egy párat.

Király a Haladás megmeneküléséről: “Ez nem feltétlenül csak a játékosok feladata”

A magyar bajnokság színvonaláról

A színvonal nagyjából olyan, mint a fehérorosz bajnokságban, az viszont tény, hogy a magyarok sokkal jobb hangulatot csinálnak a stadionokban. Szinte minden aréna új a bajnokságban. Ami az ukrán pontvadászatot illeti, ugyan 5-6 éve nem játszottam otthon, de beszéltem néhány ismerősömmel és azt hallom, elég lehangoló a helyzet. De a Sahtar, a Dinamo vagy Zorya miatt alighanem elmondható, hogy az egy erősebb bajnokság.

A Ferencváros legyőzéséről és Rebrov, illetve Petrjak reakciójáról

Petrjakkal nagyon jó a kapcsolatom, rendszeresen beszélünk, mióta ide igazolt. Nagyon vártuk már az egymás elleni meccsünket. Nagyon jó hangulatú találkozó volt, nagy csatát vívtak a csapatok, a stadion is tele volt. Nekünk van az egyik legjobb szurkolótáborunk az országban, nézőszámban is csak a Ferencváros áll igazán előttünk. Olyan, mintha nem is 10, hanem 30 ezer drukker lett volna a stadionban.

Más az itteni szurkolói kultúra, mint az ukrán, itt nem csak kiabálnak, de sokat énekelnek is a drukkerek, tényleg olyan a lelátói hangulat, mint egy nagy európai bajnokságban.

A meccs után beszéltem néhány szót Petrjakkal, akinek persze nem volt olyan jó kedve. Sok szerencsét kívántam neki és bajnoki címet, mert őszintén szólva a többi klub közül nekem a Ferencváros a legszimpatikusabb. Nekem tetszik, ahogyan futballoznak és persze szorítok a honfitársnak, Rebrovnak és Petrjaknak. 

A Diósgyőr elleni bajnokin egy “Imádkozz Ukrajnáért”-pólót villantott . Nem büntették meg emiatt?

Épp az Azovi-tengeren történt incidens (november 25-én szándékosan nekiütközött egy orosz határőrhajó az ukrán haditengerészet egyik hajójának Odessza és Mariupol között az ukrán védelmi minisztérium hivatalos bejelentése szerint, a legénység tagjait pedig fogságba ejtették – a szerk.) zajlott le nem sokkal előtte. A tengerészeink elfogása után betelt nálam a pohár, pedig nem vagyok egy megmondóember, bár követem és nagyon sajnálom a történteket. Olyan érzésem volt, hogy ezzel egy totális háború fog kitörni, és mint ukrán állampolgár, meg akartam mutatni, hogy támogatom a hazámat. Itt, Magyarországon, ahol ugyancsak  látják, hogy szükség van egy stabil és önálló Ukrajnára.

Úgyhogy jött a póló ötlete, szóltam is a klub egyik vezetőjének, hogy mire készülök. Azt mondta, hogy ha ez a TV-be kerül, a klubnak és nekem is problémáim lehetnek. Én viszont úgy voltam vele, hogy inkább büntessenek meg, de megcsinálom, nem félek ettől, egyébként sem tettem semmi provokálót vagy büntetendőt.

Büszkén mutattam meg a pólómat, kiállva azokért a katonákért, akik a hazám függetlenségét védik. (…) otthon sokat is foglalkozott ezzel a média és a közösségi oldalak is, de a magyar sajtó nem igazán számolt be róla (a csakfoci.hu igen – a szerk.). Talán emiatt sem büntettek meg végül. 

(Az Instagram-bejegyzéshez használt fotót az Ugytudjuk.hu / Vágvölgyi Bálint készítette)