Előzmények, számok, háttér

A héten menesztett Bozsik Józsefnek nem egyenes út vezetett a Nyíregyháza kispadjára. A Szpari bő egy éve több tapasztalt vezetőt, szakembert is igazolt különböző pozíciókba: Szűcs Mihályból sportigazgató, Lucsánszky Tamásból vezetőedző lett, érkezett Elbert Gábor szakmai ügyvezetőként, Bene Ferenc pedig szakmai igazgatóként. Bozsik József az ő segítőjeként dolgozott, de a felsoroltak mind távozni kényszerültek kinevezésük után alig pár hónappal. Előbb Elbertnek, majd Benének kellett mennie idén áprilisban, őket május elején követte a Szűcs-Lucsánszky páros, míg Bozsik maradhatott, és másnap át is vette az első csapat irányítását (ez egyébként a különböző közösségi portálon tett bejegyzések szerint fájó pont volt a távozók szemében). Bozsikot véglegesítették a csapat kispadján az idei szezonra is.

“Megtisztelő a feladat, igyekszem mind a Spartacust, mind az akadémiát méltón képviselni. Egyúttal szeretnénk bizonyítani a magyar edzői társadalomnak is, hogy ilyen fiatalon is lehet jó eredményeket elérni” – mondta Bozsik József tavaszi kinevezésekor. A pályán a jó eredmények azonban elmaradtak, főleg az idei szezonban. A 2018/19-es idényben irányítása alatt 10 forduló alatt egyszer tudott nyerni a csapat, a megszerezhető 30-ból 7 pontot gyűjtött be (ez 23,3%-os mérleg), így megváltak tőle. Az edzőváltás utáni első meccsen eddigi csapata hatot lőtt (3 kapott gól mellett) a listavezető Békéscsabának.


“Kaptunk egy ultimátumot”

Miért éppen így és miért éppen most kellett távoznod Nyíregyházáról?
Egy edzőt nyilván az eredmények minősítik és aki csakis a számszerű eredményeket nézi, az azt láthatja, hogy a Nyíregyháza 7 ponttal a 19. helyen állt, ez eredményezte a váltást. Az pedig, hogy épp most, az annak a következménye, hogy háromszor kikaptunk egymás után 1-0-ra. Benne volt, hogy a Békéscsaba elleni szerdai mérkőzésen még én ülök a kispadon, ha nem lett volna, akkor már hétfőn felállítanak.

Kaptunk egy ultimátumot a Győr, Békéscsaba és Budafok elleni meccsre, ezeken hét pontot kellett volna szerezni, de az ETO ellen ugye el is dőlt, hogy ez nem lesz meg.

Úgy maradhattam volna még esetleg, ha a klubnak idő kell, hogy a következő edzővel megegyezzen, vagy hogy megoldást találjon, de ennél a két meccsnél több ebben már nem lett volna – nyilatkozta Bozsik József a csakfoci.hu-nak.

A csapat az idei szezonban az irányításod alatt csak 7 pontot gyűjtött be és a 19. helyen állt a távozásodkor. Miért alakult így?
Ez egy folyamat, ami idáig vezetett. Sok mindenen változtattunk a nyáron. Érkezett például egy terapeuta, aki gyógytornászokkal együtt dolgozott, elmentünk Debrecenbe egy komoly felmérésre, az alapján állítottuk be a terhelést, hogy mely izomcsoportokat erősítsenek egyes játékosok, mik a hiányosságok, kinek mennyi és milyen jellegű plusz munkát kell végeznie. Nem csak használtuk a játékosokat, hanem építettük is őket folyamatosan ebben a négy hónapban. Új mérkőzéselemző szoftvert használtunk, amely edzéseken és mérkőzéseken, egyénileg és csapatszinten is használható. Felvettük és elemeztük az edzéseket, videós gyakorlattárat is készítettünk ez alapján az utánpótlásnak, az edzésvázlatok is dokumentálva lettek. A visszamérést is elkészítettük a válogatott szünetben, összehasonlítva a nyári eredményekkel és nagyon jó számok születtek, több játékosról, akik súlyfelesleggel küzdöttek, lejött 2-3 kiló, illetve izommá alakult.

A munkának tehát kézzel fogható eredményei voltak, miközben építettük és működtettük ezt a rendszert. De természetesen módon az átállás, a plusz munka visszaeséssel is járt a játékosok teljesítményét tekintve, ami az eredményesség rovására ment.

Azt gondolom, ha ezt a munkát, irányt folytatják a klubnál, esetleg megtartják a meglévő stábot és csak engem cserélnek le, szerintem a Nyíregyháza sikeres lesz, csak idő kérdése a dolog.

“Számoltunk azzal, hogy gyengébben kezdünk”

A klubvezetés felkészült egy gyenge rajtra is?
Természetesen számoltunk a lehetőséggel, hogy gyengébben kezdjük a szezont, arra azonban nem gondoltunk, hogy ennyire. Az olyan meccseket, mint a Mosonmagyaróvár, a Monor vagy a Cegléd elleni – ahol olyan szinten domináltunk, hogy gólokkal kellett volna győzni – nem tudtuk megnyerni. Benne maradt ez a hat pont a bajnokságban, Ez még görcsösebbé tette a csapatot, így még kevésbé jöttek a pontok, a gólok. Ennek is megvolt az oka, mert amíg a hátsó és középső alakzatba olyan játékosok jöttek a nyáron, akik stabilan játszottak az előző szezonban is, a támadószekcióba viszont az a Daru Bence érkezett, aki mögött épp egy hathetes sérülés állt, ott volt egy hányattatott sorsú Rezes Laci, akit ugyancsak építeni kellett, vagy épp egy Pekár Laci, akinél egész nyáron lebegett az NB I lehetősége és így nem tudtuk számolhatunk e vele, aztán végül kiderült az átigazolási időszak végén, hogy mégsem megy el, így őt gyakorlatilag attól a perctől tudtuk építeni az formálódó csapatba. Győrben futballozott először igazán úgy, ahogyan ő képes – ez egyébként nekem is egy komoly visszajelzés volt, az ETO ellen ő és a társai is az elmúlt időszak legjobb teljesítményét nyújtották. Előtte mondták el a vezetők a hétpontos ultimátumot a csapatnak is, én pedig ezúton is köszönöm a játékosoknak, hogy emiatt is így beleálltak ebbe a meccsbe és szerették volna, hogy maradjak.

Ezért mondtam a meccs után, hogy nekem itt valamiért nem szabad sikeresnek lennem, az égiek nem akarják, hogy itt maradjak. Ha akarnák, akkor a kapufáról befelé pattan Pekár Laci lövése, a játékvezető megadja Rezes Laci szabályos gólját, vagy nem kapunk gólt az utolsó percekben.

Ha számoltak a vezetők ezzel, miért jött el mégis a váltás ideje?
Óriási nyomás került a vezetőségre a szurkolók és a közeg miatt is – nehezen értik meg a drukkerek, hogy a Nyíregyháza a jelenlegi körülményeket, az infrastruktúrát tekintve nem áll készen az NB I-re. Az elnök úr azt szeretné, hogy mire a stadion és az edzőközpont elkészül, legyen itt egy NB I-es csapat, ez két év, ennek megfelelően kezdtük összerakni a csapatot. Ezt az emberek nem tudják hova tenni és ezt meg is értem, hiszen itt számukra mindig a feljutás a cél, a tulajdonos és az ügyvezető úr reálisan látja az utat a célok eléréséhez, én ezúton is köszönöm nekik a lehetőséget és sok sikert kívánok nekik a munkához! Én a magam részéről hozzátettem ebben a 3-4 hónapban mindent, amit tudtam a célok eléréséért, sajnos nem jártam sikerrel. A nyomás fokozódott minden egyes mérkőzésen és végül túl nagynak bizonyult. Az elején megmondtam, hogy ez a csapat a 10. fordulóra fog nagyjából összeállni, szerintem most meg is fognak indulni felfelé!

“Botorság, hogy 31 évesen kevés a rutinom”

Tavasszal még 30 évesen ülhettél le egy patinás és ismert csapat kispadjára. Nem érzed úgy, hogy ez a feladat túl korai volt neked? Hányszor hallottad ezt az elmúlt hónapokban?
Nem hallottam egyszer sem ilyet! Ha a játékosokat is megkérdezed, ők is elmondhatják, hogy a szakmai munka nagyon rendben volt, szervezett és profi munka folyt, és ezt nem a 20, hanem a 30 évesek mondták, akik már megfordultak pár csapatnál. Mindenki mondta nekem, hogy ezt meg tudom csinálni és vállaljam el, köztük elődöm, Lucsánszky Tamás is, hiszen ez egy óriási lehetőség és nagy szakmai tapasztalatot jelent nekem, olyat, amivel más 40 vagy 50 évesen találkozik. Megtanulhattam, milyen egy ilyen csapatot iránytani, milyen nap mint nap a vezetőséggel, a játékosokkal együtt dolgozni, a szurkolókat kezelni, hogyan kell kommunikálni velük, milyen az a nyomás, amikor 100-an kiabálnak a kispad mögött, hogy cserélj már és, hogy kit, neked pedig jó döntéseket kell hoznod ebben a helyzetben. Ez a tapasztalat biztosan előre fogja vinni a karrieremet. Nem is a rutinon múlt ez, hanem sokkal inkább a szerencsefaktoron. Az utolsó percekben elbukott hat pontunkon, ami ha megvan most senki nem beszélne edzőváltásról.

Most, 31 évesen, egy ilyen szereplés után mire számítasz a saját karrieredben? Merre tovább?
Nyilván nehéz erre most választ adnom, nagyon közeliek még az események. Várom, hogy mit sodor elém az élet. A célom nem változott, szeretnék a magyar futballért dolgozni, azért, hogy jobbá tegyem. Nekem ez a 3-4 hónap is erről szólt, hogy mindent megtegyék ezért a klubért és ez sok energiával járt, de ha sikerült egy kicsit is hozzájárulnom a Nyíregyháza Spartacus jobbá tételéhez, akkor ez megérte az áldozatot. Az biztos, hogy most rendeznem kell a sorokat…nem azért viselnek meg a történtek, mert mostantól nem kapok fizetést, nem is ezért vágtam bele. Nekem az eredmények mellett azért csalódás, ami történt, mert ugye a nagyapámról van elnevezve a helyi akadémia, ahonnan egyébként négy játékos debütált is nálam az NB II-ben, ráadásul 1999 és 2001 között született játékosok (az úgynevezett “fiatalszabály” az 1998 január 1. után született játékosok játszatását teszi kötelezővé – a szerk.) – erre nagyon büszke vagyok. Ez eddig tartott, de remélem, ez a tendencia folytatódik a klubnál. Korai még arról beszélni, hová mennék, ugye kedden délután 3-kor írtuk alá a szerződésbontást, nem is gondolkodtam ezen.

Botorság azt gondolni, hogy kevés a rutinom, mert 31 éves vagyok, hiszen 21 éves korom óta edzősködöm, ráadásul párhuzamosan aktívan futballoztam is, így a játékoskarrier nyújtotta tapasztalat is mögöttem van. Az ambícióim nagyok, minél magasabb szinten szeretnék dolgozni, engem az olyan feladatok fognak meg és motiválnak, mint amilyet Nyíregyházán is kaptam.

A magyar futballt jobbá akarom tenni, akár egy ilyen rendszer felépítésével vagy akár egy ilyen rendszerben dolgozva.

Az kizárt, hogy Bozsik váltsa Bozsikot a nyíregyházi kispadon? Édesapád ugye a szakmai igazgató a Szparinál.
Az teljességgel kizárt. Nem is vállalná. Sőt, már felmerült benne a kérdés, hogy marad-e egyáltalán a koncepció, ami kialakult, mert másban ő sem érzi jól magát.

DUDÁS GÁBOR