Még így is csoda, hogy ezt meg tudtuk csinálni csak magyar játékosokkal, és olyan csapatok ellen értük el ezt a sikert, akik sokkal magasabb szinten voltak jegyezve, mint amilyenek mi voltunk. Amikor megszervezünk egy-egy találkozót, évfordulót és összeáll a brigád, néha még ennyi év után is visszagondolva azt mondjuk egymásnak, mi sem hisszük el, hogy megcsináltuk. Talán azt hiszem, 100 ezer jegyet igényeltek a szurkolók akkoriban – emlékezett vissza Disztl Péter.

1985-ben, miután a Videoton kiverte az európai nagyágyúk közé tartozó Paris Saint-Germaint és a Manchester Unitedet, a Real Madrid érkezett Székesfehérvárra, a döntő első felvonására. Ez volt a klub fennállásának legfontosabb hazai mérkőzése. Mint ismeretes, az első meccsen a Real Madrid 3-0-ra nyert, de a magyarok nem veszítették el a büszkeségüket.

Úgy mentünk ki a pályára, hogy a becsületünkért játszunk. Három-null után szinte eldőlt minden, és ezen a meccsen történt az, ami szinte felejthetetlenné tette az egész estét: 30 ezer ember ünnepelt minket 0-3 ellenére.

A Videoton a szurkolók támogatásából erőt merítve utazott Madridba, a visszavágóra. A hatszoros BEK-győztes ellen a győzelem lehetetlennek tűnt, főleg azok után, hogy a Real Madrid a 8. percben büntetőt rúghatott, azonban Valdano tizenegyesét Disztl szögletre ütötte, és ez erőt adott a társaknak – a Videoton végül 1-0-ra nyert. Bár a trófeát nem tudták elhódítani, de hősként térhettek haza Magyarországra.

Számomra egyértelmű volt, bárki is áll oda a 11-es ponthoz, úgyis megfogom a büntetőt. Felmentünk az érmekért, átvettük őket, és ahogy leértünk körülbelül 100 ezer ember elkezdte kiabálni, hogy Videoton! Utána olyan fieszta kezdődött, ami örökké megmaradt mindenki emlékezetében – tette hozzá.

Most, 33 évvel később csütörtökön újabb menetelésbe kezdhet a Videoton, amelynek vezetőedzője, Marko Nikolics már rendelkezik kellő nemzetközi tapasztalattal és sikerre vezetheti az együttest. A szerb tréner úgy gondolja, az álmokban hinni kell, és akkor azok valósággá válhatnak.

Az Európa Liga főtáblájára lépni egy valóra vált álom egy olyan klubnak, mint a miénk. De az álmok nem valósulnak meg, ha nem hiszel bennük. De mi nem elégszünk meg azzal, hogy idáig eljutottunk, nem akarjuk csak a létszámot növelni, szeretnénk valami nagy dolgot elérni – kezdte a 39 éves szakember.

A csapatunk legnagyobb ereje épp a fantasztikus mentalitásában rejlik, az a mindenáron győzni akarás, amelyet sikerült megértetnünk a játékosokkal az itt eltöltött időnk alatt. Ezért is szoktam mindig azzal viccelődni, hogy

mi nem a Barcelona, hanem az Atlético Madrid vagyunk…nem számít, kik lesznek az ellenfeleink, én hiszek abban, hogy bárki ellen esélyünk lehet.