Nebojsa Vignjevic hatodik évét kezdte már meg az Újpest kispadján. A kétszeres Magyar Kupa-győztes szerb tréner két érdekes téma kapcsán is megszólalt hazája egyik lapjában, a Zurnalban.

Az Újpest átigazolási politikájáról

Nem árulunk zsákbamacskát. A tulajdonképpen Újpesten nevelkedett Enis Bardhi már a Levante játékosa, a klub majdnem 2 millió eurót keresett az eladásával. Mbaye Diagne előbb Kínába, majd Törökországba igazolt, már 20 gólnál jár a Kasimpasa csapatában. Souleymane Diarra a francia Lens-hoz ment tőlünk.

A magyar játékosok kevésbé vállalkozó kedvűek, megtehetik, hogy itthon maradnak, hiszen jól fizető állásuk van, és így általában nem túl sok ambíciójuk van sokszor ahhoz, hogy átlépjék a határt.

Persze vannak kivételek, mint Simon Krisztián, aki tőlünk ment korábban az 1860 Münchenhez, vagy Windecker József, aki a görög Levadiakosz légiósa már.

 

Az Újpest-szurkolókról

Az Újpest egy nagy klub, nagy szurkolótáborral, amely a csapat mögött áll és segíti is azt minden erejével. Még akkor is, ha most például a tábor egy része a klubcímer megváltoztatása miatt elégedetlen. De a drukkereink így is megállás nélkül biztatják a csapatot. A szurkolótáborunk a Honvédé és a Ferencvárosé mellett a legnagyobb.

Itt senki nem akar a klub irányításába beleszólni, vagy hasonló badarságokra vetemedni. A szurkolók a lelátón vannak, nem az irodákban. Emiatt pedig tisztelet jár nekik

– tette hozzá Vignjevic, utalva arra, hogy Szerbiában nem ritka, hogy a keménymag bele próbál folyni (nem ritkán sikerrel) egy-egy klub irányításába is.

Interjú: “Messi nem lehetek” – a legjobb Újpest-igazolást előre figyelmeztették az NB I-re