Szinte minden napra jutott egy bejelentés a múlt héten Pakson: a klub négy kulcsjátékosa kapcsán is hosszútávú szerződés-hosszabbításról adott hírt, miközben látható, hogy az NB I-ben például Újpesten (lásd Windecker József esetét) vagy Kispesten (Bobál Dávid esetében) sem mennek ezek a dolgok zökkenőmentesen.

A paksiak előbb megtartották a külföldre csábított Papp Kristófot, majd bejelentették az U21-es válogatott alapemberének, Lenzsér Bencének a megtartását, de az évek óta a klubot erősítő Kulcsár Dáviddal és Hahn Jánossal is új megállapodást írtak alá.

– Az elmúlt években kialakult a klubnál egyfajta kölcsönös tisztelet: mi tiszteljük a játékosainkat, mindig megpróbáljuk az ő érdekeiket is nézni, a labdarúgók pedig úgy állnak hozzánk, hogy hiába távozhatnának esetleg pár hónapon belül ingyen, megtisztelik a klubot azzal, hogy a mi érdekeinkre is tekintettel vannak. Ebben sok munkánk van, amelynek alapja a jó csapategység, a pozitív öltözői légkör, valamint az, hogy akik hozzánk jönnek, tudják, hogy egy stabil bázisú klubhoz érkeznek – mondta Haraszti Zsolt, a paksiak ügyvezetője a “tömeges” szerződés-hosszabbítás kapcsán, aki hozzátette:

Természetesen mi sem akadályozzuk a játékosok karrierjének előrelépését, ha az egy-két hazai topklubnál merül fel nagyon komolyan a nevük, akkor közösen megtaláljuk a legjobb megoldást, de ellenkező esetben valljuk, hogy csak komolyabb külföldi megkeresés miatt érdemes elhagyniuk a Paksi FC-t.

Ez a nézőpont pozitívan csapódik le a játékosokon, mert a labdarúgók hozzáállásán érződik, hogy nem azzal telnek a napjaik, hogy elvágyódnának tőlünk, hanem itt akarnak sikeresek lenni.

A Paks az értékek megtartása mellett két új igazolás érkezését is bejelentette a napokban: köztudott, hogy az atomvárosiak csak hazai játékosokat igazolnak, így jelentősen szűkülnek a lehetőségeik – főleg igaz ez a téli átigazolási időszakban -, de két magyart így is igazolt a klub. A 3-4 NB I-es klub által csábított Fejes András is őket választotta, míg Simon András visszaigazolt.

– Csak magyarokat természetesen nehezebb igazolni. Semmilyen szempontból nem vagyunk egyébként légiósellenesek, meggyőződésünk, ha igazán minőségi külföldi érkezik valahová, akkor az jót tesz a bajnokság színvonalának, de ezzel együtt is Pakson mi egy másik utat választottunk.

Ez egyébként szimpatikus a hazai labdarúgóknak, érezzük a közös tárgyalásokon. A másik csábító dolog pedig az, hogy a játékosok tudják, reálisan mérjük fel őket, így ha valakit nagyon szeretnénk a csapatban látni, akkor annak valóban lesz is reális esélye arra, hogy ténylegesen játsszon.

Fejes András leigazolásában személyes vonatkozások is közrejátszottak: ő még Siófokon együtt játszott Zsolttal, a fiammal, kapcsolatunk pedig azóta kiváló. Ő maga is nyilatkozta, hogy már régóta képben volt nálunk, tudtuk, hogy hívják más klubok is, de nála mindvégig éreztük, ha úgy dönt, hogy képes lesz elhagyni Fehérvárt, akkor mi lehetünk a befutók. Simon Andrással pedig korábban úgy váltunk el, nyitva marad az ajtó előtte, és tudtuk, lehet még az életben olyan helyzet, amikor mindkettőnknek szüksége lehet a másikra. Ennek most jött el az ideje. Nem volt könnyű megszereznünk őt a Gyirmóttól, hosszú hetek tárgyalásainak eredménye lett az, hogy ismét Pakson futballozhat.

Haraszti elmondta, a “kirakat” mögött egyébként a háttér rendezésére is komoly energiát fordított a klubvezetés a téli időszakban. A cél ugyanis az volt, hogy azokat a fiatalokat, akik kevesebb lehetőséghez jutottak, olyan NB II-es kluboknál helyezzék el, ahol megvan a lehetőség a fejlődésre, a folyamatos játéklehetőségre és legfőképpen a későbbi visszatérésre is.

– Tervszerű építkezés folyik ezen a téren, tudatosan adjuk kölcsön őket olyan kluboknak tehetségeinket, ahol komolyan számítanak rájuk. Így került Budafokra Kokenszky Norbert, Budaörsre Adamcsek Máté, Szegedre Fejős Áron, Győrbe Daru Bence és Zalaegerszegre Jelena Richárd. Ezt az utat követtük korábban Bor Dávid és Kővári Róbert (Sopron), Kesztyűs Barna (Nyíregyháza) valamint Szalai András (Dorog) esetében. Ők ideális esetben pár hónap múlva sok-sok tétmeccsel a lábukban térhetnek vissza hozzánk.