18 évesen óriási tehetségnek kiáltották ki, de nem tudott megragadni a Fradiban. Kerüli a felhajtást, teljesen soha nem fog megkomolyodni, már nem álmodik az Aranylabdáról és a Bacardi-kóláról sem. Nem értette, hogy Pintér Attila miért hívta meg a válogatott bő keretébe és azt sem, hogy miért áradoznak annyit a Lokinak szerzett oxis góljáról. Interjú Bartha Lászlóval, a paksiak támadójával.


Nemcsak itthon, de már külföldön is felkapták a Debrecennek lőtt gólodat. Neked, hogy tetszik?

Rúgtam már hasonlót máskor is – kezdte Bartha a csakfoci.hu-nak. – Nem értem ezt a nagy felhajtást körülötte, vannak ennél azért nagyobb és szebb gólok is.

Te is rúgtál már ennél szebbet?

Én még nem, ez felnőtt pályafutásom legszebb gólja. Ezt a mozdulatot egyébként gyakran használom meccseken a mezőnyben is. Nem azt mondom, hogy edzéseken kint maradok és gyakorlom, de ez az egyik kedvenc rúgásfajtám, amikor sarokkal vagy oxival teszem tovább a labdát.

Nem ez volt egyébként Bartha egyetlen hasonló gólja a DVSC ellen, 2015 szeptemberében is majdnem így talált be egy bajnokin:

{div}{module barthaegyvideo}{/div}

{div}{module barthakettovideo}{/div}

Korábban alapember voltál a Paksban, az utolsó öt meccsen viszont csak csereként játszottál. Ennek mi az oka?

Taktikai húzás az edzőnktől. Valójában arról van szó, hogy tavaly ősszel megsérültem, volt egy szalag beszakadásom és túlságosan erőltettem a visszatérést, így rásérültem.  Erre ráment a teljes téli időszak, ezért alapozás nélkül játszom, mivel az erőnlétem még nem százszázalékos.

Akik közelről ismernek, azt mondják, sokat komolyodtál az elmúlt években, amit nehéz elhinni…

Igen? Biztos valami jót is akarnak rólam mondani. Annyival biztosan komolyabb vagyok a fradis időszakomhoz képest, mint amennyire egy 30 éves férfi komolyabb egy 18 éves fiatal srácnál. Teljesen megkomolyodni azonban nem fogok.  Az biztos, hogy jó tett nekem a kisfiam születése, azóta felelősségteljesebbnek érzem magam.

A Bacardi-kóla csak megmaradt a múltadból.

– Fiatalon sokat buliztam, soha nem tagadtam, de már az idejét sem tudom, hogy mikor maradtam ki legutóbb.

Akkor mégiscsak megkomolyodtál.

– Ha a megkomolyodás az elfogyasztott Bacardi-kóla mennyiségétől függ, akkor igen, nagyon megkomolyodtam.

Ha megkérdezünk tíz szakembert rólad a magyar fociban, egész biztosan dicsérni fognak, kiemelik a rúgótechnikádat a technikai tudásodat. Ennek ellenére még csak a válogatott közelébe sem kerültél. Volt olyan időszaka a pályafutásodnak, amikor közel álltál hozzá?

– Olyan biztosan volt, amikor közelebb, mint most. Egyszer Pintér Attila behívott a bő keretbe, nem is nagyon értettem. Ahhoz, hogy komolyan számításba vegyenek, sokkal több gólt kellene lőnöm.

Nem is álmodsz már róla?

– Hogy több gólt lövök? Arról szoktam, de a válogatottról nem nagyon.

És az Aranylabdáról?

– Fiatalon egy filmforgatáson megkérdezték ezt tőlem. Erre nem lehetett komolyan válaszolni, viszont akkor még valamivel több esélyem volt rá, mint most 30 évesen.

Viszont a Puskás-díj akár még össze is jöhet.

– Biztosan lesznek felső sarokba ollózós, vagy 60 méterről a kapust átemelős gólok, amelyek szebbek, mint az én kis oxis találatom.

Soha nem tagadtad, hogy a családod Fradi-érzelmű. Nyolc éve jöttél el az Üllői útról, kötődsz még a klubhoz?

– Számomra elég nagy csalódás volt az akkori válás, sok időbe telt, mire túltettem rajta magam, de ma már nem foglalkoztat. Majdhogynem ugyanazt jelenti számomra a Fradi, mint bármelyik másik klub.

Ha a tehetségedet nézzük, kihoztad magadból a maximumot?

– Mivel még mindig nagyon lelkizős vagyok, ezért azt mondom, hogy igen, kihoztam. Ha nem lennék ennyire érzékeny, akkor biztosan többre vihettem volna.

Mire vagy érzékeny?

– Mindenre, nehezen dolgozom fel a negatív kritikát, rosszul esnek a szurkolói beszólások és ez mindig kihatott a játékomra. Tudom, hogy ez nem jó, de csak minimálisan tudtam ezen változtatni.

30 éves vagy, mire lehetsz még képes a fociban?

– Az Aranylabdára és a válogatottságra egyre kisebb az esélyem. Nagyon jól érzem magam Pakson, el tudom képzelni, hogy itt fejezem be a pályafutásomat. Addig még szeretnék nagyon sok gólt szerezni, egyet-kettőt akár oxival is.

Privacsek András