Egyik nagy ellenfele, Détári Lajos a napokban ünnepelte az 55. születésnapját. Beszélt vele a jeles alkalomból?

Még nem sikerült elérnem, de hamarosan felhívom, és gratulálok a születésnapjához. Hogy őszinte legyek, még egy kicsit mérges is vagyok rá (nevet).

Az 1988-as Német Kupa döntőjében lőtt gólja miatt?

Ha egy kicsivel előbb észreveszem a labdát, akkor elértem volna, de sajnos nem így történt, és ez már a múlt, ezen nem tudunk változtatni. Hozzá kell tennem, az évek elteltével visszanézve gyönyörű gólt rúgott. Az ominózus döntőt Berlinben játszottuk 76 ezer néző előtt, és akkoriban az Eintracht Frankfurt és a VfL Bochum sem volt kiemelkedő csapat, mégis óriási dolognak számított a Német Kupa fináléjában játszani. Lajos volt a sztár, és gyakorlatilag az ő gólja döntötte el a találkozót.

Korábban azt mondta, nem bánja, hogy a segédedző nagyobb szerepet kap a háttérben. Milyen feladatkörben nyilvánul meg?

Manapság már nemcsak egy edző van, hanem egy komplett stáb dolgozik a csapat sikeréért, amihez hozzátartozik a napi, kemény munka. Thomas a főnök, mellette ott van Máté Csaba és jómagam, az atlétikai edzőnk, a fizioterapeutánk és a kapusedzőnk. A tudásunk legjavával szolgáljuk a klubot, és szeretnénk minél tökéletesebben végrehajtani azokat a feladatokat, amit Thomas megkövetel tőlünk. Csak akkor működik az egész, ha meg van köztünk az együttműködés és kölcsönösen ismerjük egymást. Ez a sikerünk egyik titka, ami sokat számít egy ilyen kiélezett bajnokságban.

A múlt héten a Ferencváros igazgatóságának elnöke, Dr. Berzeviczi Attila és a csapat jelenlegi játékos-megfigyelője, Vladan Cukic három napot Mendozában, nyolcat pedig Buenos Airesben töltött, ahol különböző játékosokat figyelt meg. Milyen következtetéseket sikerült levonni az elmúlt tizenegy nap történéseiből?

Úgy volt, hogy én is csatlakozok hozzájuk, de sajnálatos módon nem tudtam velük tartani. Minden egyes apró részletről tájékoztattak, és utánuk én is megnéztem azokat a játékosokat, akiket a figyelmembe ajánlottak. Különböző játékstílussal rendelkező futballisták kerültek elém, akikkel a közeljövőben még fogunk foglalkozni, és lehetséges, hogy még egyszer megtekintjük őket.

Milyen játékosokkal szeretnének erősíteni?

Pillanatnyilag nehéz helyzetben vagyunk, még nem tudjuk, kik azok, akik az idény végén távoznak, majd ennek függvényében kell meghozni a döntést. Olyan játékosokra lesz szükségünk, akikben van egyfajta plusz, színt tudnak vinni a játékba, és a Fradit egy újabb szintre tudják emelni. Ne feledkezzünk meg arról sem, anyagilag is mérlegelnünk kell a kiválasztás során azt, hogy kit érdemes szerződtetnünk.

Első hallásra nehéz feladatnak tűnik az ilyen labdarúgók felkutatása. Csak tehetséges vagy kiforrott játékosokban gondolkodnak?

Elsősorban olyan fiatal játékosokat szeretnénk továbbra is megfigyelni, akikben egy egészséges potenciál rejtőzik, és később be tudnak illeszkedni a csapatba. Innentől már egyenes út vezet ahhoz, hogy nálunk tovább fejlődjenek. Természetesen olyan kiforrott futballistára is szükségünk lesz, aki a nemzetközi szinten segítségünkre lehet, és ezáltal továbbjuthatunk a csoportkörbe. Nem tűnik lehetetlen kihívásnak, és az évek múlásával mai napig azt érzem, hogy örömöt okoz a munkám ezen része. Nem múlik el nap, hogy ne érezném a kellő ambíciót egy ilyen különleges feladat elvégzéséhez.

A Figueirensétől Pedroso jelenleg kölcsönben szerepel a Fradiban. Gondolkoznak a megtartásában?

Hamarosan elkezdődnek azok a megbeszélések, amik ilyenkor a szezon vége felé szoktak lenni, és ebben Pedroso helyzetéről is dönteni fogunk. Konkrétumokkal nem szolgálhatok, de annyit elárulhatok, hogy elégedettek vagyunk a teljesítményével. Voltak nagyon jó meccsei, hiszen egy minőségi játékosról van szó, aki az ittléte alatt sokat fejlődött: fejpárbajokban, egy az egy elleni szituációkban erős, de ha még egy kicsit a támadásokban is fejlődni tudna, akkor lenne az igazi.

Télen a ghánai vonalat erőltették, hiszen Princebell Addico és Adams Abdul Sameed mellett Joseph Paintsilt is tesztelték. Előbbi kettőre nemet mondtak, míg utóbbit sikerült megszerezniük. Mi volt a probléma két jelölttel?

A gond a rossz időzítésből adódott, ugyanis az afrikai hőséghez képest Magyarországon akkoriban nagyon hideg volt, így nehezen akklimatizálódtak. Mindketten a ghánai akadémiáról érkeztek, azonban Paintsil helyzete más volt, mert már korábbról ismertem. Megmutatta, hogy milyen kvalitásai vannak, és szerencsére meg tudtuk szerezni – igaz csak kölcsönbe – , de mégis nálunk kötött ki, ami előnyünkre vált, rengeteget fejlődött, és ez örömmel tölt el minket.

Tervezik, hogy a jövőben is ellátogatnak Ghánába?

A jövőben is szeretnénk fenntartani a ghánai vonalat, hiszen számtalan csiszolatlan gyémánt van még Afrikában. Ha valakit huzamosabb ideig tesztelünk, annak megvannak a sajátos okai. Viszont ez nem jelenti azt, hogy néhány próbajáték után már leigazoljuk az adott illetőt.

Miben másabb az afrikai futballrendszer az európaihoz képest?

Ghána az igazi Nyugat-Afrika, ott még a mai napig a poros utcán, a mezőn játsszák a focit, méghozzá nem is igazi labdával, hanem egy úgynevezett rongylabdával. Büszkén állíthatom, hogy vannak olyan felfedezetlen tehetségek, akiknek megvan az esélyük arra, hogy Európában játszhassanak, ami később életük legnagyobb lehetősége lehet a pályafutásuk szempontjából.

Pár edző említette, hogy a bajnokság végéhez közeledve a csapataik fáradnak. Ön szerint a magyar bajnokság iramát megérzik a játékosok is?

Nem hiszem, mert ez a munkájuk, és mellette komoly szakmai stáb figyeli a teljesítményüket napról napra.  A végső döntéseket mindig a vezetőedzők hozzák meg, és szinte kivétel nélkül hagyatkoznak a segítőik szavára, ugyanis a beléjük fektetett bizalom töretlen.

Úgy tűnik, a Ferencvárosnál is készülnek a nagy generációváltásra. Sikerült ezt véghezvinni ilyen rövid idő alatt?

Szerencsénk van, hogy a generációváltást – gondolok itt Gera Zoltánra, Hajnal Tamásra és Leandróra – aránylag megoldottuk. Nagy Dominik, Stefan Spirovski, Fernando Gorriarán, Joseph Paintsil jelenthetik a Fradi jövőjét, amivel egy újabb generációt nevelhetünk ki. Sajnos azt még most is tapasztaljuk, hogy a játékunkban van hibaszázalék, és éppen ezért a stabilitáson kell még dolgoznunk a jövőben.

LENKÓ PATRIK