Az elmúlt hétvégén létfontosságú győzelmet aratott a csapat a bennmaradásért folytatott küzdelemben. Mennyit változott a hangulat ezek után a csapatnál?

Valóban nagyon fontos meccset nyertünk meg, de egész évben a kiesés ellen küzdünk, és a célunkat még nem értük el. Ezért egyelőre nincs is változás, ugyanúgy zajlik a munka a héten, mint az eddigiekben. Majd akkor jöhet változás, ha sikerül elérni a célunkat, a bentmaradást.

Az előző két szezonban egyaránt az utolsó pillanatokban menekült meg a DVTK. Sikerülhet ez ugyanannak a csapatnak három, egymást követő idényben is?

Természetesen, miért ne sikerülhetne, benne van ez is a pakliban, de az is elképzelhető, hogy már két fordulóval a szezon vége előtt biztosan bennmaradunk. Ez függ a többi eredmény alakulásától is, de mi úgy kalkulálunk, hogy minden meccsen győznünk kell. Az elmúlt két évről nem tudok véleményt formálni, hiszen én 2018 nyarán érkeztem, ebben az évben viszont egy teljes átalakítás és generációváltás történt, amivel megfiatalodott a csapat. Ezt tekintem kiindulópontnak, a következő években nyugalmasabb időszak jön majd, mert erre a csapatra építkezve erős középcsapattá fog válni a Diósgyőr.

Ki hibázott, mik az okai az eredménytelenségnek? Vagy ki lehet jelenteni, hogy ez a keret erre képes, és hiba lenne tőlük többet várni?

Ez a keret arra mindenképp képes, hogy bent maradjon az első osztályban, utána pedig arra, hogy alapja legyen a jövő diósgyőri csapatának. Nem szabad elfelejteni, hogy a legfiatalabb átlagéletkorú együttes a miénk az NB I-ben, de a szezonban rengeteg tapasztalatot szereztek a játékosok, ez az előrelépésünk záloga. Már most is figyelünk és tervezünk, hogy igazolásokkal meg tudjuk erősíteni keretünket.

Decemberben nagyon optimistán nyilatkozott, azt mondta, biztos benne, hogy jó úton járnak, látja a fejlődést az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt. Túlságosan optimista volt akkor?

Nem, és most is ugyanígy gondolom: jó úton járunk, illetve egyre jobban játszunk a bajnokikon. Jól kezdtük a tavaszt, és bár az előző néhány fordulóban belekerültünk egy hullámvölgybe, azóta kiegyenesedtünk, és a bennmaradás felé haladunk.

Egy esetleges kiesés hogy befolyásolná az Ön, illetve a tulajdonosi kör jövőjét?

Nem én döntöm el, hogy mi lenne velem, ha nem maradnánk benn. A vezetés jövője pedig végleg független tőlem. Egyébként ez nem lesz aktuális a szezon végén, ugyanis nem fogunk kiesni…

Ennyire biztos a bennmaradásban? Ki is merné jelenteni?

Igen, teljes mértékig biztos vagyok benne, hogy bent fogunk maradni az NB I-ben. Ha nem így lenne, nem is csinálnám a munkát.

A bajban lévő, főleg nagy múltú csapatoknál rendre felvetődik szurkolói körökből, hogy a kiesés megtisztulást és valami új kezdetét jelentheti. A másik oldalon viszont ott vannak a negatív példák, a süllyesztőben eltűnt egykori vidéki fellegvárak…

Olyan csapatot még nem láttam, amelyik direkt ki akart volna esni azért, hogy megújuljon. Mi is meg akarunk újulni, de úgy, hogy közben bennmaradunk. Fiatalítunk, frissítjük a csapatot, de ettől függetlenül nem eshetünk ki. Sok klubnak az NB II-ben kellett elkezdenie ezt az építkezést, az viszont egy jóval nehezebb feladat, ezért akarjuk elkerülni.

Vannak-e pályán kívüli okok, például anyagi gondok a gyengébb eredmények mögött?

Sok téren céltudatosabbá tettük a működést, ezért sok mindenben kellett húzni és szorítani, de anyagi problémák egyáltalán nem voltak. Nincsenek elmaradt bérek, kifizetetlen számlák, nem itt kell keresni egy-egy vereség okát. Az anyagi lehetőségek alapján mindenképp alkalmas a DVTK az NB I-re.

Fernando Fernando vezetőedző többször került már olyan helyzetbe, hogy meneszthették volna, de mindig kitartottak mellette. Mivel érdemelte ki a spanyol tréner, hogy jóval több bizalmat kap, mint elődei, illetve mint az edzők általánosságban?

Kizárólag azzal, hogy nagyszerű munkát végez. Látjuk, hogy dolgozik napról napra, remekül készíti fel a játékosokat és a csapatot. Jelenleg ő az egyik, ha nem  legfelkészültebb Magyarországon dolgozó edző.

Nem lehetne ugyanezeket az eredményeket egy magyar edzővel is elérni?

Az eredményeket lehetne hozni, csak nem ezzel a kerettel. Ezzel a csapattal már rengeteg edző kiesett volna. Fernando a szememben topkategóriás edző, így a következő szezonban is egyértelműen vele képzelem el a folytatást.

A diósgyőri szurkolókkal milyen a viszonyuk?

Voltak, vannak egyeztetések a szurkolói csoportokkal, számos szurkolóval nagyon korrekt kapcsolatot ápol az egyesület. Olyan biztosan van a viszonyunk, mint más kluboknak, de mi az átlagnál még többet is találkoztunk velük.

A hétvégi bajnokin felhangzott a “Ha kiestek, mind meghaltok…” című rigmus. Megoszlanak a vélemények, hogy ez még belefér-e, vagy átlép egy határt.

Nem fér bele.

A felnőtt csapatban futballozik a fia, Tajti Mátyás is. Összeegyeztethető ez a munka? Nem kapott kritikákat, hogy a saját fiának a “főnöke”?

Nem kaptam kritikákat, de szakmailag nem én vagyok a közvetlen főnöke, hanem a vezetőedző. Fernando kérésére került ide, a szakemberen múlik, hogy mikor állítja a csapatba. Én sosem szóltam bele az összeállításba, ezután sem fogok.

Mátyást évekkel ezelőtt az egyik legnagyobb magyar tehetségnek tartották, a Barcelona akadémiáján is pallérozódott. Mi tört meg, hogy most az NB I-ben a kiesés ellen küzdő csapatban szerepel?

A Barcelonától a Málagához került, ahol Fernando felfigyelt rá. A vezetőedző kérése volt, hogy igazoljuk le, és az ő érdeme, hogy sikerült Magyarországra hoznia, hiszen a Málagával is Fernando tárgyalt. Azóta a játéka teljesen rendben van, rúgott gólokat is, egyedül a sérülések hátráltatják egész tavasszal. Hiba lenne temetni, hiszen 20 évesen az NB I-ben játszik, ami nem sok magyar játékosról mondható el.

Van-e realitása annak, hogy a közeljövőben címekért, dobogós helyezésekért küzdjön a DVTK?

Biztos vagyok benne, hogy már jövőre sikerül előrelépnünk, és a következő idényben stabil középcsapat lesz a Diósgyőr, két-három éven belül pedig az NB I élvonalához fog tartozni. Azért vagyok biztos benne, hogy a munka meg fogja hozni a gyümölcsét, mert az előrelépés az anyagi feltételeken és a szakmai munkán egyaránt múlik, és nálunk mindkettő rendben van.

Tavaly nyáron szerződött a borsodi városba. A kissé hányattatott szezont látva most is elvállalná a munkát?

Szeretem a kihívásokat, így igen, minden bizonnyal most is elvállalnám. Ennyire nehéz küzdelemre talán nem számítottam, bíztam benne, hogy ennél nyugodtabb idényünk lesz, de továbbra is csak az motivál, hogy a célunkat elérjük. Ha bennmaradunk – márpedig benn fogunk maradni -, akkor azt mondom, maximálisan megtaláltam a számításaimat Diósgyőrben.

ÓHÁZY BÁLINT