– Talán furcsán hangzik, amit mondok, de nem ért váratlanul a helyzet, sok mindenből éreztem, hogy mással képzelik el a jövőt, akadt olyan ismerősöm, akinek már februárban megjósoltam ezt – kezdte Török László a kecskemetilc.hu-nak. – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fáj a válás, hiszen sosem mindegy ki válik kitől. 12 évig saját nevelésű játékosként, 12 évig edzőként és vezetőként dolgoztam a kecskeméti labdarúgásért. 2006 óta szakmailag gyakorlatilag minden szinten bizonyíthattam. Rengeteg játékost, szülőt és kollégát, országos szinten MLSZ és akadémia vezetőket ismerhettem meg ez idő alatt. A sportiskolák vezetőivel szintén remek lett a kapcsolatom, köszönök nekik is mindent! A teljes akadémia stáb kialakítása is az én feladatom volt, 37 ember 80 százalékát én hoztam a klubhoz baráti és szakmai kapcsolatokon keresztül. Próbáltam a stadion területén is mindenkivel jó viszonyt kialakítani és tartani.

Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok könnyű eset, de a feladatköröm sem volt az, naponta akár több döntés is kellett hoznunk S. Juhász Attilával elnök úrral. Szerencsére sok jót hoztunk az elmúlt 5-6 évben, ezért állunk jelenleg előkelő helyen az akadémiák közt. Jó irányvonalat fogalmaztunk meg, jó úton haladtunk, amit az MLSZ is pozitívan értékelt.

– Nagyon szurkolok most még az U14-es csapatnak, hogy sikeres osztályozón keresztül az elitbe jussanak az U15 korosztállyal, amennyiben ez sikerül, úgy minden korosztályunk megfelelő szinten lesz, ahol remekül lehet fejlődni a bajnokságokban. Az akadémia gazdasági lehetőségei természetesen behatároltak voltak, most olyan háttér állt fel – akár további támogatókkal kiegészülve – mellyel lehet tovább fejlődni. Büszke vagyok arra, hogy Bács megyében egyedüli pro licencesként dolgozhattam az NB I-ben szakmai igazgatóként, vezetőedzőként, valamint egy elit akadémia szakmai igazgatójaként, melyhez ez a végzettség szintén kellett. Legyünk mindannyian büszkék arra, amit felépítettünk az akadémián belül és kívül, én az leszek!