A Vogelbachban született egykori középpályás karrierje során kétszer nyert német bajnoki címet. Az NSZK válogatottjában 1952-ben mutatkozott be, 1958-ig összesen 32-szer ölthette magára a nyugatnémet csapat szerelését.

Tagja volt az 1954-es berni vb-döntőben a mieinket 3:2-re legyőző együttesnek is – ő volt az utolsó még élő játékos a fináléban pályára lépők közül, anno pedig a döntő legfiatalabb résztvevője.

“A lefújáskor tudtuk, hogy világbajnokok vagyunk” – idézi az MTI egy korábbi, a győzelemről szóló nyilatkozatát. “De azt, hogy ez otthon mennyit jelent az embereknek, azt csak akkor éreztük, amikor újra német földre léptünk. Nagyszerű fogadtatásban volt részünk.”

Eckel 1966-ban vonult vissza. Pályafutása befejeztével tanárként dolgozott Németországban. A Kicker kiemeli, haláláig szorosan kötődött a Kaiserslauternhez, a csapat hazai meccseire még a közelmúltban is rendszeresen kijárt.

A Szövetségi Érdemkereszttel is kitüntetett sportolót épp a múlt héten választották be a német labdarúgás hírességeinek csarnokába. A Kicker és a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) “Bern utolsó hőseként” gyászolja. Érdekesség, hogy Eckel éltében rendre visszautasította ezt a titulust,

Teljesen normális ember maradtam

– hangoztatta. (MTI)