– A találkozón többször is próbálkoztam távolról, de nem jött össze a gól, ám a 88. percben jól pattant ki a labda elém és sikerült is jól eltalálnom – kezdte Vécse Bálint a fradi.hu-nak.- Amikor a labda a hálóba került hirtelen átfutott az agyamon az, hogy milyen messziről is indultam el és mostanra sikerült újra eljutnom arra a szintre, hogy kezdőként léphettem pályára a magyar válogatottban a Puskás Arénában. Ez felemelő érzés volt.

A kisördög

– Szerencsére mindig is ott volt bennem a „kisördög”, ami abba az irányba terelte gondolataimat, hogy egészen egyszerűen nem adhatom fel a válogatottságot, és túl makacs is voltam hozzá. Persze utólag bevallhatom, voltak, akik le akartak beszélni a válogatottságról, de most örülök, hogy bizonyítani tudtam, kicsit magamnak is, hogy végre újra eljött az én időm.

A mentáltréner segítsége

Nehéz időszakot tudhatok magam mögött valóban, hiszen ugyan a múltban is mindig mindent megtettem, hogy lehetőséget kapjak, de mégis mellőzve voltam.

– Ilyenkor elbizonytalanodik az ember és elveszti a saját magába vetett hitét. A nyáron elkezdtem mentáltrénerrel is dolgozni, a vele végzett munkának is köszönhető, hogy visszatért az önbizalmam.

A lengyelek ellen

– Nyilván ez egy más típusú mérkőzés lesz. San Marino ellen nekünk kellett kezdeményezni, míg a varsói mérkőzés szerintem hasonló lesz az angol meccshez. Nyilván kevesebbet lesz nálunk a labda, így fontosabb szerepe lesz a kontráknak. Ha pályára lépek, természetesen újra megpróbálok majd betalálni, de az a lényeg, hogy kellő önbizalommal, bátran játsszunk, és akkor emelt fővel jövünk majd le a pályáról.

Vécsei 2014-ben egy albánok elleni győztes mérkőzésen debütált a magyar válogatottban még Pintér Attilánál. A San Marino elleni találkozó az ötödik fellépése volt a nemzeti együttesben.