– Szeretnék minél hamarabb egy tetoválást készíteni a kupagyőzelem emlékére, s ezúton is kérem a szurkolókat, hogy küldjenek ötleteket, válasszuk ki együtt a legjobb mintát – kezdte Batik Bence a honvedfc.hu-nak. – Számomra óriási élmény, szenzációs érzés a kupagyőzelem. Amikor Kispestre jöttem, akkor is arról beszéltem, hogy kupákat szeretnék nyerni a Honvéddal. Tavaly sajnos nem sikerült, most azonban igen, óriási mérföldkő az életemben ez az aranyérem!

A védő arról is beszélt, mit jelent számára a futball.

– Lehet, hogy nem volt szép a döntő, de azt játszottuk, amit kellett, amivel sikert tudtunk elérni, büszke vagyok az egész csapatra, büszke vagyok mindenkire, aki hozzátett ehhez a diadalhoz. Rövid idő alatt éltünk meg extrém szituációkat, ezért is vagyok boldog, hogy most együtt örülhetünk. Nagy vágyam volt ez a siker.

Nekem a futball a mindenem, kiskorom óta focista akartam lenni, címeket, kupákat akartam szerezni. Engem nem érdekel a futball egyéni része, a csapatért vagyok, a csapatért leszek, örülök, ha elismernek, de százszor többet ér a közös siker, mint egy egyéni díj.

– Ráadásul a kupagyőzelem azt is jelenti, hogy kiharcoltuk az Európa-liga-szereplést, és ha ezen az úton megyünk tovább, akkor a nemzetközi porondon is lehet keresnivalónk. Sokszor volt téma a három évvel ezelőtti bajnok cím, ami óriási siker, most pedig egy újabb nagy diadalt érünk el, részei lettünk a klubtörténelemnek.

Fotó: fradi.hu

Érdekesség, amikor Batik Bence megérkezett Kispestre, akkor azért többen megjegyezték, hogy a Fraditól jött, sast ábrázoló tetoválása van, az elmúlt bő másfél évben viszont a játékával bizonyította, hogy méltó a szurkolók szeretetére. Most pedig jöhet a kispesti tetoválás.

Akkor is mondtam, hogy a tetoválásaim részei az életemnek, és valóban azt érzem, hogy Kispesten otthonra találtam, boldog vagyok itt, szenzációs érzés, hogy a sikerek is jönnek, remélem, hogy minél több nagy győzelmet aratunk és ezek örömére minél több tetoválást készíthetek.

– Minél több boldog pillanatot akarunk okozni a szurkolóknak és magunknak, engem ez éltet – zárta Batik.