Balogh Norbert 2016 januárjában 2,2 millió euróért igazolt az akkor még a Serie A-ban szereplő Palermo csapatához, ezzel pedig ő lett minden idők második legdrágább 20 éven aluli magyar játékosa Németh Krisztián után. A korábbi klubelnök, Maurizio Zamparini által következő Cavaniként emlegetett csatár számára azonban nem jött ki a lépés: több komoly sérülés és a konkurencia is gátolta az alapemberré válásban.

A Palermóban nagyon nehéz volt a helyzetem, hiszen nyolcan voltunk csatárposztra, nem kaptam játéklehetőséget, és úgy éreztem, nem is fogok.

– kezdte Balogh a debsport.com-nak adott nyilatkozatát.

Mikor felvetődött, hogy esetleg kölcsön fognak adni, úgy voltam vele, muszáj mennem, mert játszanom kell. A ciprusi bajnokhoz (APOEL Nicosia – a szerk.) kerültem, jól érzem itt magam, nagyszerűek a körülmények, egyből befogadtak, jó a kapcsolatom a csapattársaimmal, mindenki segítőkész.

A 2017/18-as idényben mindössze 8 percet kapott az akkor már a Serie B-ben érdekelt Palermóban, így az erőnlétét is újra fel kellett építenie.

– Fizikálisan teljesen rendben vagyok, újra fel tudtam építeni magam, szerencsére a sérülések is elkerülnek. Már csak a mérkőzések hiányoznak, hogy újra azon a szinten legyek, mint például pár éve,  amikor a Lokival Európa Liga-mérkőzést játszottam.

A várva várt áttörés aztán a szigetországban sem következett be, hiszen az APOEL-nél uralkodó kaotikus helyzetben nem tudta megvetni a lábát. Egyelőre tétmérkőzésen még pályára sem lépett a jelenleg második helyen álló ciprusi bajnokcsapatban.

– Amikor kikerültem, Bruno Baltazar irányította a csapatot, egy edzőmérkőzésen mutatkozhattam be, szerintem jól ment a játék, igaz, gólt nem szereztem, de több helyzetet is kidolgoztam, viszont érződött játékomon a meccshiány. Az edzőt viszont leváltották, az új trénernél játszottam kupameccsen egy félidőt, de újabb változás történt a csapat élén, a jelenlegi edzőnél eddig még nem kaptam lehetőséget. Nehéz úgy beszélgetni, válaszolni arra a kérdésre, hogy vagyok, mikor nincs lehetőségem megmutatni magam, hiába teszek meg érte mindent, ez lelkileg is megvisel.

Már edzések előtt kint vagyok 30-40 perccel az edzőcentrumban, kondizok, majd edzések végén is kint maradok majd egy órát még a pályán, megkérem a fiatal kapusokat, maradjanak ők is és gyakorlok. Elismerik a tehetségemet, technikai képességemet, adottságaimat, de jó lenne, ha ezt már a pályán tudnám bizonyítani.

Nehéz helyzete ellenére sincs elkeseredve Balogh Norbert, akire egykori csapattársai is ösztönzőleg hatnak.

– Úgy gondolom, minden játékosnak a saját útját kell járnia, vannak, akiknek ez könnyebb, vannak, akiknek nehezebb.

Ott van például Varga Kevin, az övé is göröngyös volt, először Cigándra került kölcsönbe, majd a kis Lokival az NB III-ban játszott, utána Balmazújvárosba került, most pedig stabil tagja a DVSC első csapatának, válogatott kerettag. Számára is az volt a fontos, hogy folyamatosan játéklehetőséghez jusson, így tudott fejlődni, mert senki nem tud azonnal egyről a tízre ugrani.

Nem is keserűség, inkább csalódottság van bennem, de dolgozok tovább, még keményebben edzek. Sokat köszönhetek Tisza Tibinek, akivel tartjuk a kapcsolatot, mindig mondja, tudja, milyen nehéz most nekem, de soha ne adjam fel. Nem is fogom, mert tudom mire vagyok képes, honnan, hová jutottam és ezért mennyit dolgoztam. Igaz, még fiatal vagyok, de az idő gyorsan elrepül, most vagyok abban a korban, mikor a lehető legtöbbet kellene játszanom.

Jövőjével kapcsolatban pedig továbbra is számos kérdőjel áll fenn.

Jelen pillanatban nem foglalkozok azzal, mi lesz, ha lejár a kölcsönszerződésem, most itt szeretnék jó teljesítményt nyújtani, az a fontos számomra, hogy játszhassak, minél többször pályára tudjak lépni. Nyáron majd eldől, maradok, megyek vissza Palermóba, vagy más csapatnál folytatom.