Ahogy arról beszámoltunk, kedden a Magyar Labdarúgó Szövetség egyhangú szavazással és egyetlen jelöltként választotta meg újra elnökké dr. Csányi Sándort, aki 2010 és 2015 után harmadszor lett a magyar foci első embere.

Az üzletember eddigi tízéves regnálásával is egyike már az MLSZ 119 éves története leghosszabb ideig székben lévő elnökeinek. Az 1901-ben elsőként megválasztott Jász Géza, valamint a poszttól 2010-ben leköszönt Kisteleki István között mindössze Barcs Sándor mondhatta el magáról, hogy legalább tíz évig dolgozott MLSZ-elnökként.

Barcs 1950 és 1963 között, az Aranycsapat időszakát is magába foglaló érában vezette a magyar labdarúgást, de Csányihoz hasonlóan a nemzetközi labdarúgásban is komoly pozíciókat töltött be. Ő javasolta például az UEFA-nak a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) megszervezését, majd tagja is volt a KEK szervező bizottságának. 1962-től az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, 1966-tól alelnöke, 1970-től első alelnöke, majd Gustav Wiederkehr elnök halála után, 1972 és 1973 között megbízott elnöke is volt. Később a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnökévé választották, de négy éven keresztül a Játékvezető Bizottságot is vezette.

A 32. focivezérként egy évtizede megválasztott Csányi jelenlegi megbízatása 2025-ig szól és ha kitölti harmadik mandátumát is, ő lesz a magyar foci történetének leghosszabb ideig regnáló MLSZ-elnöke.

De ugyancsak érdekes Berzi Sándor szerepe, hiszen az ugyancsak megválasztott alelnök kisebb megszakításokkal 1979 óta dolgozik immáron a magyar labdarúgásban. 1990-től 1996-ig, majd 1998-tól 2006-ig töltötte be az MLSZ főtitkári posztját (nála hosszabb ideig senki sem gyakorolhatta ezt a tisztséget a szövetségben), 2010-től pedig Csányi egyik legfontosabb bizalmi embereként ő a szövetség alelnöke és várhatóan a következő öt évben is az lesz majd.

Az MLSZ-t leghosszabb ideig vezető elnökök:

13 év: Barcs Sándor (1950-1963)

10: CSÁNYI SÁNDOR (2010-?)

8: Kárpáti Béla (1907-1915)

7: Usetty Béla (1932-1939), Szepesi György (1979–1986), Laczkó Mihály (1989–1994, ill. 1996-1998) és Bozóky Imre (1999-2006)

6: Hegyi Gyula (1964–1970)

5: Gidófalvy Pál (1939–1944)