Hemingway: Szappanopera

Azt mondják a TV illetékesei, hogy azért vásárolnak mexikói meg argentin szappanoperákat, mert nincs jó magyar termék. Ezt határozottan cáfolnám. Itt van például a Fradiana. Egy echte Ungarische szappanopera, annak minden izgalmával, szépségével, gonoszságával, és szereplőivel. A milliárdos angol tulajdonos, aki a Bajnokok Ligájába vezeti a csapatot, a csapat legendái, akik segíteni fognak a csapat feltámadásában, volt kapus, akiből vezérigazgató, majd tulajdonos lett, a szurkolók, akik tüntetnek a tulajdonos ellen, követelvén, hogy távozzon, majd tüntetnek azért, mert távozott, megszólal Torgyán József, ismét az angol milliárdos, aki két nap alatt kíván kivonulni szeretett csapatából, és sok más érdekes, színes figura. Ez a gondolat tegnap este jutott eszembe, amikor a sporthíreket néztem a televízióban. Miért? Mindjárt elmondom.

Tegnap volt a Budapest Honvéd szezonnyitó sajtótájékoztatója. Az úgynevezett „kötelező résztvevők” megjelentek, de több, ilyenkor megszokott arc hiányzott. Kérdeztem, hogy miért? Azért, mert a mi sajtótájékoztatónkkal körülbelül egy időben a Ferencvárosnál is volt egy sajtótájékoztató, ahol az égvilágon semmi más nem hangzott el, mint az, ami már az előző héten is köztudott volt. Tehát a hírértéke nulla. Viszont tele volt a sajtószoba, mert mindegyik nagytudású hírszerkesztő félt, hogy lemarad valami zöld-fehér hírről. Szánalmas.

A tegnapi sajtótájékoztatón vázoltuk céljainkat a 201/2011-es tavaszi idényre, és nagy vonalakban a következő évekre is. Optimista ember vagyok, és úgy látom, hogy most valóban van is okom az optimizmusra. A bemutatott labdarúgók, mint Lukas Zelenka, Ivan Lovric, Fieber Péter, Kris Bright a szakemberek szerint minőségi igazolások voltak. De ami nekem még inkább tetszett, az a hét akadémista a Magyar Futball Akadémia ’92-’93-as korosztályából, akik szintén az első kerettel készülnek a tavaszi idényre. Közülük nem tudom, hányan fognak lehetőséget kapni a bemutatkozásra az első csapatban, vagy mikor és mennyi játéklehetőséget a bemutatkozás után, de már maga az a tény, hogy a szakmai stáb elérkezettnek látta az időt, hogy egyáltalán felvesse ezt a lehetőséget, okot ad a reményre. Ezek az akadémiai növendékek a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiáján kiemelkedő tehetségű fiúk, akik az elmúlt években igazi labdarúgókká váltak, és elsajátították a foci csínját-bínját. Persze még rengeteg tanulni valójuk van. Ezt ők is tudják. Nem szabad, hogy elszaladjon velük a ló, merthogy nagyon sok magyar tehetség tönkre ment már felelőtlen tulajdonosok, vezetők, edzők, ügynökök kezében. Előbb-utóbb ezek a fiatalok megmérettetnek mind Magyarországon, mind külföldön, s akkor majd meglátjuk, milyen eredménnyel járt az elmúlt évek munkája.

Az egyik nap elgondolkoztam azon, hogy vajon mi tenne jobb benyomást a televízió előtt ülő nézőre: a jelenlegi magyar foci teltház előtt, vagy egy sokkal magasabb színvonalú játék a mostani nézettség mellett. Arra a következtetésre jutottam, hogy egy teltház még egy közepes mérkőzést is sokkal élvezhetőbbé tesz, mint az a jó mérkőzés, amelyre csak 1500 néző kíváncsi. Nyilvánvaló, hogy a közönség becsalogatása a stadionokba kell, hogy legyen az első számú feladatunk. Itt az ember sokszor tanácstalannak tűnik, de bizonyos dolgok azért összefüggnek. A stadion állapota, barátságossága, ellátása, a játék színvonala, a nézők kiszolgálása, a nyugodt, családbarát atmoszféra, a bűnözők teljes hiánya mind elengedhetetlen követelmény ahhoz, hogy telt stadionok előtt játszhassunk. Meg az is, hogy azt a generációt, amelynek a foci-élmény nagyjából kimaradt az életéből az elmúlt 20 évben, pótolni tudjuk a fiatalokkal, és visszacsalogassuk azokat, akik tulajdonképpen imádják ezt a nagyszerű szórakozást, de különböző okokból már nem járnak mérkőzésekre. Minden erőfeszítésünket ebbe az irányba kell koncentrálni.

A legközelebbi viszontlátásig maradok baráti üdvözlettel:
George F. Hemingway

George F. Hemingway bejegyzései csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.pepsifoci.hu) vehetőek át!